Választottbírósági döntés a Roszatom és a finn Fennovoima jogvitájában
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbírósága az orosz Roszatom álláspontját erősítette meg a finnországi Hanhikivi-1 atomerőmű meghiúsult beruházása miatt kialakult jogvitában – erről maga az orosz vállalat tájékoztatott. A Roszatom közlése szerint a testület jogszerűtlennek minősítette, hogy a finn Fennovoima 2022 májusában felbontotta a projekt szerződését, az ukrajnai háborúra és az építkezés elhúzódására hivatkozva.
A felek azóta jogi vitákban állnak, mióta a Fennovoima 2022 májusában elállt a 7 milliárd eurós, mintegy 7,8 milliárd dolláros projekttől, jelentős késedelmekre és politikai kockázatokra hivatkozva, röviddel azután, hogy Oroszország megindította a konfliktust Ukrajnában. A Roszatom közölte, hogy a bíróság megállapította: a projekt jól haladt a leállításakor.
„A mai győzelem fontos, de nem végleges. Különböző bírósági fokon továbbra is bizonyítani fogjuk, hogy igazunk van a finn projekttel kapcsolatban” – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója egy nyilatkozatban. A Fennovoima nem reagált azonnal a megkeresésre.
Az 1,2 gigawattos erőmű építésére vonatkozó szerződést 2013-ban írták alá a Fennovoima konzorciummal, amelyben a finn érdekelt felek, köztük a Fortum, az Outokumpu és az SSAB eredetileg egy közös vállalaton keresztül kétharmadot, az orosz fél pedig egyharmadot birtokolt. A projekt befejezése után a Fennovoima beszüntette működését, és elsősorban jogi eljárásokkal foglalkozik.
Bizonytalan Paks 2 sorsa
Magyar szempontból is figyelmet érdemel a Roszatom és a Fennovoima közötti jogvita, ennek oka, hogy a kormány láthatóan nincs elragadtatva a Paks 2 beruházástól. „Nem igazán látom, hogy ők tartották volna a szerződéshez magukat” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati sajtótájékoztatóján Paks 2 beruházásáról még augusztusban.
A kormányfő szavainak előzménye volt, hogy Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója augusztus 13-án orosz újságíróknak beszélt részletesen a projekt állásáról. Azt hangsúlyozta, hogy az építkezés felgyorsult, és az orosz vállalat tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett ütemtervhez. A Roszatom vezetője kiemelte, hogy februárban megtörtént az első betonöntés az 5. blokk reaktorépületének alapozásánál. Az alapozás jelenleg mintegy 80 százalékos készültségű, és eddig több mint 18 ezer köbméter betont dolgoztak be az alaptestbe. A tervek szerint az 5. blokk reaktorépületének alapozása még a tél beállta előtt elkészül.
Magyar Péter az említett sajtótájékoztatón viszont azt mondta, hogy bár a Roszatom vezetőjének friss állításaival még nem találkozott, erős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az orosz vállalat valóban az Orbán-kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően halad. Jelenleg a Paks 2 teljes körű átvilágítása zajlik, és szerinte a költségek már az eredeti összeg duplájára rúghatnak. „Ha tartották volna a szerződést, akkor 2024-ben már működnie kellett volna Paks 2-nek. Ezer milliárd forintért csak két nagy gödör van kiásva” – fogalmazott személyes helyszíni tapasztalataira hivatkozva, hozzátéve, hogy a beruházás eredeti határidejei már biztosan nem teljesülnek. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem minden késedelemért a Roszatom felelős, de bizonyos, hogy a vállalatnak is van felelőssége.
Nincs érdemi párbeszéd a felek között
Szintén aggodalomra ad okot, hogy a felek között nincs érdemi párbeszéd. A Roszatom vezérigazgatója külön kitért a magyar féllel való együttműködésre is. Mint mondta, egy hónapja megváltozott a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezetése, az új vezetéssel pedig már kialakították a munkakapcsolatot.
A magyar kormánnyal kapcsolatban azonban más a helyzet. Lihacsov szerint a Roszatom továbbra is kész a párbeszédre, és arra is, hogy „tényszerű és számszerűsíthető” válaszokat adjon a magyar kormány minden kérdésére. Azt állítja azonban, hogy eddig nem kaptak megkeresést. Ennél keményebb megfogalmazása is volt: „Szakértők szerint a Paks II. Atomerőmű építési projektjének bármilyen további késedelme, amely a főbb paramétereinek felülvizsgálatából ered, elkerülhetetlenül hatással lenne az egész ország fejlődésére, és a lakosság jólétére is” – jegyezte meg Lihacsov.
