Válság után választanak új parlamentet a NATO-tag Lettországban
Lettországban október 3-án parlamenti választást tartanak, amelynek tétje jóval túlmutat a következő kormány összetételén. A NATO fontos keleti tagállamában a kampány egyik központi kérdése az Oroszországgal szembeni biztonságpolitika és Ukrajna támogatása, miközben a politikai rendszer erősen töredezett, így a választás után hosszú koalíciós tárgyalások következhetnek.
A 100 fős, egykamarás Saeima új összetételéről döntenek a lett választók. A parlamentbe jutáshoz az országos szavazatok legalább 5 százalékát kell megszerezni, miközben a 2004 óta NATO-tag Lettországban hagyományosan többpárti koalíciók alakítanak kormányt. Emiatt önmagában az sem garantálja a kormányalakítást, ha egy párt végez az első helyen.
Politikai válság után kerül sor a voksolásra
A választásra politikai válságot követően kerül sor. Evika Siliņa kormánya 2026 májusában omlott össze egy védelmi és biztonsági botrány nyomán. A válság hátterében többek között az állt, hogy Ukrajnának szánt, de útjukról letért drónok csapódtak be Lettország területén.
Az átmeneti időszakban Andris Kulbergs és a centrista-jobboldali Egyesült Lista (Apvienotais Saraksts) vezeti az országot.
A választási kampányban ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott a nemzetbiztonság. A politikai erők az ukrajnai háborúról, az orosz fenyegetésről és a lett védelmi képességek megerősítéséről is élesen eltérő álláspontokat képviselnek.
Különösen fontos kérdés a védelmi kiadások GDP-arányos 5 százalékra emelése, miközben a háztartások számára a megélhetési költségek növekedése is komoly politikai téma.
Lettország NATO-tagként az orosz határ közelében fekszik
Lettország biztonságpolitikai jelentőségét elsősorban földrajzi helyzete adja. A balti állam NATO-tagország, és közvetlenül Oroszország szomszédságában található: keleti határa Oroszországgal közös, délen pedig Fehéroroszország helyezkedik el.
A helyzetet tovább növeli, hogy Lettország a NATO keleti szárnyának része, miközben a szomszédos Oroszország és Fehéroroszország Ukrajna elleni háborúja alapvetően változtatta meg a térség biztonsági környezetét. A lett választás ezért az ország belpolitikai irányvonalán túl a balti térség NATO-védelmének és Ukrajna támogatásának kérdéseit is érinti.
A kampány egyik fontos törésvonala éppen az, hogy milyen mértékben kell növelni a katonai kiadásokat, illetve meddig kell folytatni Lettország katonai és pénzügyi támogatását Ukrajnának.
Az Egyesült Lista áll az élen
A választás előtti felmérésekben az Andris Kulbergs vezette Egyesült Lista szerepelt az élen, nagyjából 14–20 százalék közötti támogatottsággal. Kulbergs egyértelműen a Lettországot érő biztonsági kockázatok kezelését és Ukrajna támogatását hangsúlyozta, beleértve a lett légvédelem megerősítését is.
A korábbi kormányzó erők közé tartozik az Új Egység (Jaunā Vienotība), egy centrista-jobboldali, határozottan Európa-párti politikai tömörülés.
A választás egyik kérdése ugyanakkor az, hogy mekkora támogatást szereznek azok a populista, illetve Oroszországgal szemben kevésbé konfrontatív politikát képviselő pártok, amelyek az Ukrajnának nyújtott segítséget is ellenzik.
Az egyik ilyen formáció a Jūlija Stepaņenko vezette Szuverén Hatalom (Suverēnā Vara). A párt azonnali adómoratóriumot, a sorkatonaság eltörlését és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás leállítását követeli.
Szintén az orosz ajkú választók körében keres támogatókat a Stabilitásért! (Stabilitātei!) párt. A nyugatbarát lett politikai erők számára ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogy ezek a pártok mennyire tudnak megerősödni a parlamentben.
A választási eredmény így egyben arról is képet adhat, hogy a lett társadalom milyen politikai irányt támogat az Oroszországgal fennálló biztonsági konfliktus közepette.
Hosszú koalíciós tárgyalások jöhetnek
A szavazóhelyiségek október 3-án helyi idő szerint 20 órakor zárnak. Az első hivatalos részeredmények ezt követően várhatók, a parlamenti mandátumok végleges eloszlása pedig várhatóan október 4-re rajzolódik ki.
A választás győztese azonban még nem feltétlenül lesz a következő kormány vezető ereje. A töredezett pártrendszer miatt többpárti koalícióra lesz szükség, és a koalíciós tárgyalások akár hetekig vagy hónapokig is eltarthatnak.
A választási adatok és az előzetes politikai erőviszonyok követéséhez az Election Index választási oldala használható.
