Ukrajna EU-csatlakozása: Magyarország feloldja a vétót

által Mate
Ukrajna EU-csatlakozása: Magyarország feloldja a vétót

Magyar-ukrán megállapodás: Budapest feloldhatja a vétót, Ukrajna módosítja az oktatási törvényt

Fordulat körvonalazódik Budapest és Kijev kapcsolatában, miután a felek konkrét, egymásra épülő lépésekben állapodhattak meg. A folyamat első fontos állomása október 6-a lehet, amikor Magyarország az uniós bővítési munkacsoportban adhat zöld jelzést a következő eljárási lépésnek.

Magyarország és Ukrajna megállapodhatott arról, hogyan zárják le az elmérgesedett konfliktust, Budapest pedig október 6-án megteheti az első konkrét lépést a vétó feloldása felé. Az alku középpontjában az ukrán oktatási törvény módosítása és az uniós csatlakozási tárgyalások két új klaszterének megnyitása áll.

Úgy tűnik, lezárulhat a Magyarország és Ukrajna között az elmúlt hetekben kirobbant, mindkét fél számára komoly politikai és diplomáciai károkat okozó konfliktus. Budapest és Kijev egy olyan megállapodást alakított ki, amely párhuzamosan kezeli az ukrajnai magyar kisebbség jogait, valamint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak ügyét.

A megállapodás lényege, hogy Ukrajna módosítja az oktatási törvényt, Magyarország pedig lehetővé teszi két új tárgyalási klaszter megnyitását. A változtatásokat az ukrán parlamentben már benyújtották: a javaslatot a parlament vezetése és az illetékes bizottságok regisztrálták, miközben a dokumentum kidolgozásában az ukrán kormány is részt vett, és azt több nemzeti kisebbség képviselőivel egyeztették.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elmondta: „Ez nemcsak a magyar kisebbségre, hanem az Ukrajnában élő valamennyi kisebbségre vonatkozni fog.” A miniszter ugyanakkor emlékeztetett egy kivételre is: elvileg ez nem vonatkozhat az orosz nyelvre.

Az ukrán parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek nyelvi oktatásának szabályait érintené. A kezdeményezés mögött azonban nem csupán a kisebbségek nyelvén történő oktatási kérdések húzódnak, a tervezet elfogadásának ugyanis uniós szinten is komoly jelentősége lehet.

Magyar Péter meghálálná az ukrán lépést

A Tisza-kormány cserébe a 2-es, „Belső piac”, valamint a 3-as, „Versenyképesség és inkluzív növekedés” klaszter további előrehaladását engedélyezné. Fontos azonban, hogy október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján még nem magának a két klaszternek a végleges megnyitása történik meg: az uniós bővítési munkacsoportban, a COELA-ban Budapest ahhoz járulhat hozzá, hogy az ír soros elnökség levelet küldjön Ukrajnának a tárgyalási álláspontok benyújtásáról. A végső döntést az Európai Unió Tanácsának október 13-i ülése hozhatja meg.

Addig az ukrán parlamentnek is lépnie kell: a tervek szerint a Verhovna Rada október 12-én rendkívüli ülést tartana, és első olvasatban, illetve egészében is elfogadná az oktatási törvény módosítását. A rendkívül szoros menetrend miatt bármilyen parlamenti csúszás az egész megállapodást veszélyeztethetné.

A mostani alku ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajna automatikusan az Európai Unió tagjává válik. A két klaszter megnyitása az uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszát jelentené, miközben a teljes folyamat további reformokat és uniós döntéseket igényel. A megállapodás sikeres végrehajtása viszont alapvetően változtathat Budapest és Kijev kapcsolatán. A mostani lépéssor így nem a folyamat lezárása, hanem a régóta húzódó magyar-ukrán válság rendezésének kezdete lehet.

Weber szerint Magyar Péter adta meg a zöld jelzést

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szeptember végén az EPP toulouse-i konferenciáján Magyar Péter szerepét méltatta az ukrán ügyekben. Weber szerint a magyar miniszterelnök „zöld jelzést” adott Ukrajna finanszírozásához és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy Magyarországon már nem Orbán Viktor a miniszterelnök.

Az EPP-elnök kijelentése különösen annak fényében érdekes, hogy a következő napokban éppen a magyar álláspont miatt akadt el Ukrajna csatlakozási folyamatának további előrehaladása. A szeptember 29-i COELA-ülésen nem sikerült jóváhagyni a 2-es, a belső piacról, valamint a 3-as, a versenyképességről és inkluzív növekedésről szóló klaszter átvilágítási eredményeit.

Ezt is kedvelheted