Brüsszelből lövik a Tisza-kormányt: az EU is lecsapott a magyar autópályákra – kemény kritikák érték a koncessziós szerződéseket, bíróságig mehet az ügy
Új szakaszba lépett a magyar autópálya-koncesszió miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás, az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. A 35 éves autópálya-koncesszió kapcsán Brüsszel azt vizsgálja, hogy valóban koncessziónak minősül-e a konstrukció, illetve megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
Az Európai Bizottság szerint kérdéses, hogy megfelel-e az uniós jog előírásainak a magyar gyorsforgalmi úthálózat 35 évre szóló koncessziós szerződése. A Bizottság már indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, vagyis az ügy túljutott a kötelezettségszegési eljárás korábbi szakaszán. A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon, és megtegye a szükséges intézkedéseket.
A vita egyik központi eleme, hogy a konstrukció valóban koncessziónak minősül-e. Az uniós szabályok szerint a koncesszió egyik alapvető sajátossága, hogy a működés gazdasági kockázatának egy része a koncessziós jogosultra kerül. A Bizottság szerint a magyar szerződés esetében ez a kockázatátruházás nem volt megfelelő mértékű, ezért felmerülhet, hogy a konstrukciót valójában közbeszerzési szerződésként kellett volna kezelni. Ez pedig más uniós szabályok alkalmazását és az egyenlő bánásmód, valamint az átláthatóság követelményeinek vizsgálatát jelentené.
A 35 éves időtartam szintén problémát jelenthet Brüsszel szerint. Az uniós koncessziós szabályok alapján az öt évnél hosszabb koncesszió időtartama nem haladhatja meg azt az időt, amely alatt a jogosult észszerűen megtérítheti a beruházását és a működés költségeit. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar szerződés időtartama ezt a követelményt is sértheti.
Brüsszel bíróság elé viheti a Tisza-kormányt
De nem csak az eredeti szerződést vizsgálják. A Bizottság a későbbi módosításokat is vizsgálja, és kifogásokat talált azok egy részével kapcsolatban. A magyar kormány 2024-ben arról számolt be, hogy módosították a gyorsforgalmi utak koncessziós szerződését, többek között az M1 Budapest és Bicske közötti szakaszának bővítését is a koncesszor feladatai közé emelve, valamint egyes fejlesztések és felújítások ütemezését is megváltoztatva.
A következő állomás akár az Európai Unió Bírósága lehet. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek a magyar választ, a jogvitát a luxembourgi bíróság elé terjesztheti. Az ügy a korábbi kormány által megkötött hosszú távú koncessziós szerződések uniós jogi megítélése miatt is jelentős: a Bizottság 2025-ös országjelentése szerint a 35 éves autópálya- és hulladékgazdálkodási koncesszió egyaránt felvetheti az uniós időtartami szabályok megsértését.
A kormány korábban maga is elrendelt átvilágítást az autópálya-koncesszió több elemével kapcsolatban, egy konkrét M6-os ügyben pedig büntetőfeljelentés is történt, amelyben a rendőrség nyomoz.
Ráadásul nem ez az egyetlen ügy, amelyben Brüsszel továbbra is kifogásokat fogalmaz meg Magyarországgal szemben. A büntetőeljárásokban alkalmazott költségmentesség szabályozása miatt a Bizottság szintén indokolással ellátott véleményt küldött, miközben új eljárás indult a magyar államkötvények adózása miatt. Utóbbi esetben azt kifogásolják, hogy bizonyos magyar állampapírok kamatjövedelme adómentes, miközben más uniós vagy EGT-országok állampapírjainál nem érvényesül ugyanez a kedvezmény.
A Bizottság további magyar ügyekben is lépett: az adóügyi közigazgatási együttműködéshez kapcsolódó szankciók; a vámügyi központi vámkezelési rendszer; valamint a nemzeti épületfelújítási terv miatt is folyamatban vannak eljárások. A nemzeti épületfelújítási terv ügyében már indokolással ellátott vélemény született, míg több más ügy még a felszólító levélnél tart.
A Molt érintő jogvita közben még tovább jutott. A Bizottság áprilisban indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások ügyében, amely a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol, illetve a Mol által ellenőrzött vállalatok lépéseihez kapcsolódik. A Bizottság szerint az Energia Charta Egyezményére alapított eljárások ellentétesek az Európai Unió Bíróságának Komstroy-ítéletében lefektetett elvekkel. Ebben az ügyben Brüsszel most már az Európai Unió Bírósága elé viszi a jogvitát. Az autópálya-koncesszió esetében egyelőre a magyar válasz a következő kulcslépés: ha az nem győzi meg a Bizottságot, a 35 éves szerződésből uniós bírósági ügy is lehet.
