Rutte: Európa hadiipara nem gyárt elég fegyvert, gyárakat kell építeni
Európa hiába költ egyre több pénzt védelemre, ha egyszerűen nincs elegendő fegyver, amit megvásárolhatna – erre figyelmeztetett Mark Rutte, a NATO főtitkára a brüsszeli Euronews Defence & Space Summit konferencián. Szerinte az európai hadiipar jelenlegi kapacitása messze elmarad attól, amire a kontinensnek szüksége lenne, ráadásul már az amerikai gyárak sem tudják kielégíteni a gyorsan növekvő keresletet.
Rutte üzenete lényegében egy nagyszabású hadiipari fordulat szükségességéről szól: a vállalatoknak új gyárakat, gyártósorokat és technológiákat kell finanszírozniuk, mert a mostani termelési szint mellett Európa pénzzel sem tudja megvenni azt a fegyvermennyiséget, amelyre szüksége van. A NATO főtitkára szerint az Európai Unióban az elmúlt hónapokban rossz kérdés körül zajlott a vita.
Brüsszelben ugyanis arról tárgyalnak, hogy az uniós védelmi beszerzéseknél előnyben kell-e részesíteni az Európában gyártott fegyvereket. Franciaország szigorú európai preferenciát szeretne, Németország ezzel szemben nyitottabb rendszert támogatna, amelyben más NATO-szövetségesek, mindenekelőtt az Egyesült Államok vállalatai is könnyebben részt vehetnének a megrendelésekben.
„Nem az a kérdés, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban vásárolunk-e. A kérdés az, hogy egyáltalán tudunk-e vásárolni” – fogalmazott.
A NATO-főtitkár szerint a pénzhiány egyre kevésbé akadálya az európai fegyverkezésnek. A tagállamok védelmi kiadásai gyorsan emelkednek, és a következő években további hatalmas összegek áramolhatnak a hadiiparba. Csakhogy a termelőkapacitás nem nőtt ugyanilyen gyorsan.
Rutte úgy fogalmazott, hogy az európai védelmi ipari bázis alulfejlett és egyszerűen nem gyárt elegendő hadianyagot. Ráadásul a problémát nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy Európa az Egyesült Államoktól vásárol többet, mert az amerikai gyárak kapacitásai is korlátozottak.
A NATO vezetője ezért luxusvitának nevezte azt, hogy európai vagy amerikai termékek élvezzenek-e elsőbbséget. Szerinte jelenleg mindkét oldalon ugyanaz a probléma: túl nagy a kereslet ahhoz képest, amennyi fegyvert az ipar elő tud állítani.
Ez teljesen új helyzetet teremthet az európai gazdaság számára. A kontinens az elmúlt évtizedekben békeidős körülményekhez igazította hadiipari termelését, most viszont olyan mennyiségű lőszerre, rakétára, légvédelmi rendszerre és más katonai eszközre lenne szükség, amelyhez már nem néhány új megrendelés, hanem tartós ipari kapacitásbővítés kell.
Ukrajna mutatja meg igazán, mekkora a hiány
Rutte példaként Ukrajna légvédelmét említette. Kijevnek sürgősen nagy mennyiségű ballisztikusrakéta-elfogó rendszerre lenne szüksége, azonban sem az európai SAMP/T, sem az amerikai Patriot rendszerhez nem készül elegendő elfogórakéta ahhoz, hogy teljes egészében kielégítse az igényeket. Ha egy ország képes is lenne azonnal több milliárd eurót kifizetni légvédelmi rakétákért, abból még nem következik, hogy az ipar ugyanilyen gyorsan képes le is gyártani azokat.
Egy modern fegyverrendszer termelési kapacitását ugyanis nem lehet egyik napról a másikra megsokszorozni. Új gyártósorokra, beszállítókra, szakképzett munkaerőre, alapanyagokra és hosszú távú megrendelésekre van szükség ahhoz, hogy a vállalatok vállalják a több milliárd eurós beruházásokat. Rutte éppen ezért arra szólította fel a hadiipari cégeket, hogy már most kezdjenek el befektetni a jóval nagyobb jövőbeli kereslet kiszolgálásába.
Nem elég több fegyvert rendelni, gyárakat kell építeni
A NATO főtitkárának üzenete lényegében azt jelenti, hogy Európa előtt már nem egyszerűen egy nagyobb fegyverbeszerzési hullám áll, a teljes védelmi ipari háttér bővítésére van szükség. Ehhez olyan vállalati beruházások kellenek, amelyek csak akkor térülnek meg, ha a kormányok évekre vagy akár évtizedekre előre garantálják a megrendeléseket. A hadiipari cégek ugyanis nem építenek új üzemeket és nem vesznek fel több ezer dolgozót néhány egyszeri szerződés kedvéért.
Rutte szerint ezt nem problémának, hanem kívánatos folyamatnak kell tekinteni: egy közös transzatlanti védelmi ipari rendszer kialakulására van szükség.
Az ipari kapacitások növelése, új fegyvergyárak felépítése, hosszú távú állami megrendelések biztosítása és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése mind olyan folyamat, amely egyre több tőkét és munkaerőt terelhet a védelmi szektorba. Rutte szerint ennek ráadásul nem kizárólag katonai haszna lesz.
A hatalmas beruházások technológiai fejlesztéseket és innovációt generálhatnak, amelyek később a civil gazdaságban is megjelenhetnek. A NATO-főtitkár ezt egyfajta „védelmi osztaléknak” nevezte: a hadiiparra költött pénz szerinte a fegyvergyártáson túl társadalmi és gazdasági hozamokat is teremthet.
