Magyarország visszavágta SAFE-hiteligénylését, a felszabaduló forrásokra más tagállamok pályázhatnak
Magyarország jelentősen csökkentette az Európai Unió SAFE védelmi finanszírozási programjából igényelt hitel összegét: a korábban tervezett 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd eurót venne igénybe. A döntés nyomán nagyjából 11 milliárd euró kerül vissza a közös keretbe, amelyre más tagállamok pályázhatnak.
A SAFE-program keretében az Európai Unió összesen 150 milliárd euró értékű, kedvezményes hitelkeretet biztosít a tagállamok védelmi beruházásainak finanszírozására. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok maguk döntenek a hitel összegéről, az elérhető források mértéke nem változott.
Brüsszel már megkapta a magyar hatóságoktól a végleges hitelösszegre vonatkozó információt. A felek jelenleg a frissített magyar tervről egyeztetnek, amelyet a Bizottság várakozásai szerint rövid időn belül benyújtanak.
Magyarország mellett több tagállam is úgy döntött, hogy nem használja fel a teljes keretet. Az Európai Bizottság ezért még idén új felhívást tervez közzétenni, amelyben a fennmaradó forrásokra lehet pályázni.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter csütörtökön közölte, hogy a kormány mérlegeli azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a haderőfejlesztést anélkül, hogy túlzottan megterhelnék az államháztartást. A SAFE-program kapcsán hangsúlyozta, hogy ez egy hitel, így ezeket a forrásokat később vissza kell fizetni.
Ahogy felmerült egy új pályázat kiírásának lehetősége, Paweł Zalewski lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes azonnal érdeklődését fejezte ki. Lengyelország az első kör legnagyobb nyertese volt: 43,7 milliárd eurót kap a programban részt vevő 18 ország közül. Varsó helyzetét javíthatja, hogy Olaszország várhatóan szintén nem használja fel a számára eredetileg elkülönített teljes összeget: Brüsszel korábban 14,9 milliárd eurós keretet javasolt Rómának, Antonio Tajani olasz külügyminiszter azonban 6-9 milliárd eurós igényről beszélt, Giorgia Meloni miniszterelnök pedig ennél is kevesebbről, 4-5 milliárd euróról.
A magyar módosítással az elérhető források összege szintén jelentős mértékben növekszik. Magyarország a program harmadik legnagyobb kedvezményezettje lehetett volna Lengyelország és Románia után.
Lengyelország már konkrét célokat is megfogalmazott: az első körből származó forrásokat az úgynevezett Keleti Pajzs programra, drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, tüzérségre és katonai szállítási infrastruktúrára fordítaná. A lengyel kormány szerint a pénzek 89 százaléka a hazai ipart és a lengyel gazdaságot erősítheti.
