Németország újra napirendre tűzte a zárolt orosz vagyon felhasználását Ukrajna javára
Németország vezetésével több uniós tagállam ismét megnyitná a befagyasztott orosz állami vagyon körüli vitát. Berlin egy új, Ukrajnának szánt hitelt támogat, amelynek pénzügyi hátterét az Európában zárolt mintegy 210 milliárd eurónyi orosz eszköz adná. A konstrukció egyúttal lehetőséget teremtene arra, hogy az EU lefaragjon a következő hosszú távú költségvetésben Kijevnek elkülöníteni tervezett 100 milliárd euróból.
A tervet ismerő négy uniós diplomata és tisztviselő szerint a kezdeményezés illeszkedik Berlin törekvéséhez, amely a következő többéves uniós költségvetés kiadásainak csökkentését célozza. Az új hitel legalább részben kiváltaná azt a 100 milliárd eurót, amelyet Brüsszel jelenleg Ukrajna támogatására tervez beállítani. Németország nincs egyedül az elképzeléssel: Svédország, Lengyelország, Hollandia és Spanyolország szintén azt szorgalmazza, hogy a befagyasztott orosz eszközöket vonják be egy újabb ukrán hitel finanszírozásába.
A javaslat legnagyobb ellenzője továbbra is Belgium, aminek különös súlyt ad, hogy az Európában zárolt orosz jegybanki vagyon döntő részét a belgiumi székhelyű Euroclear kezeli. A belga kormány attól tart, hogy egy orosz jogi ellenlépés következményei elsősorban Belgiumot terhelnék. A terv lényegében választás elé állítja Belgiumot: Ukrajna támogatását az uniós költségvetésből finanszírozzák, ami kevesebb pénzt hagyhat a gazdáknak és a régióknak, vagy az orosz eszközök felhasználásával több milliárd eurónyi költségvetési forrást szabadítanak fel.
A nyugati szövetségesek Oroszország 2022. februári inváziója után mintegy 260–300 milliárd euró értékű orosz jegybanki eszközt zároltak. Ebből nagyjából 190–210 milliárd euró Európában található, jelentős részét a belga Euroclear kezeli. A legmesszebb menő javaslatok szerint magát a tőkét is el lehetne kobozni, majd Ukrajna támogatására és későbbi újjáépítésére fordítani. Több európai ország és az Európai Központi Bank korábban óvatosságra intett: az egyik fő aggály szerint az orosz jegybanki tartalékok teljes elkobzása jogi precedenst teremthet, és ronthatja az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
A G7-ek 2024 nyarán kompromisszumos megoldást választva a befagyasztott orosz tőkét érintetlenül hagyták, az eszközökön keletkező rendkívüli bevételeket viszont Ukrajna finanszírozására kezdték felhasználni. Erre épült az 50 milliárd dolláros G7-hitelcsomag, az Extraordinary Revenue Acceleration Loans for Ukraine, amelynek lényege, hogy a hitel visszafizetéséhez a befagyasztott orosz eszközökön keletkező jövőbeli bevételeket használják fel.
Az előző, Orbán Viktor vezette magyar kormány következetesen ellenezte a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználását, és többször akadályozta az ehhez kapcsolódó uniós terveket. A volt miniszterelnök tavaly decemberben az ügy kapcsán úgy fogalmazott: a befagyasztott orosz vagyon eltulajdonítása hadüzenet. A kormányváltás után Magyarország álláspontja ebben a kérdésben egyelőre nem ismert, ugyanakkor a Magyar Péter vezette kabinet uniós politikája alapján elképzelhető, hogy Budapest közelebb kerül az orosz eszközök felhasználását támogató brüsszeli állásponthoz.
