Kaja Kallas párhuzamot vont a Krím megszállása és az izraeli telepek között
Az Európai Uniónak ugyanazt az elvi álláspontot kellene képviselnie az izraeli telepekkel szemben, mint Oroszország ukrajnai területeinek, köztük a Krímnek az elfoglalásakor – jelentette ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kallas az Irish Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az EU-nak meg kellene tiltania az illegális izraeli telepekről származó termékek kereskedelmét. Szerinte ha az unió a Krím 2014-es orosz megszállásakor egyértelműen kimondta, hogy nem ismeri el a terület elfoglalását, és ennek megfelelően leállította a Krímről származó termékek kereskedelmét, akkor ugyanezt az elvet kellene alkalmaznia az izraeli megszállt területek esetében is.
„Tudjuk, hogy ez illegális, ebben mindenki egyetért, ezért le kellene állítanunk a kereskedelmet a megszállt területekkel” – mondta Kallas.
Izrael mélyen sajnálatosnak nevezte a kijelentést
Az izraeli EU- és NATO-misszió szerint a kijelentés „mélyen sajnálatos”. Izrael különösen kifogásolta, hogy Kallas közvetlen párhuzamot vont a Krím és Jeruzsálem egyes részei, köztük a Siratófal és a zsidónegyed között. Az izraeli fél szerint a főképviselő kijelentése figyelmen kívül hagyja a kérdés történelmi és vallási sajátosságait.
A tagállamokat megosztja az izraeli telepek ügye
Az izraeli telepekkel szembeni uniós fellépés kérdése hónapok óta megosztja a tagállamokat. Kallas több olyan ország kezdeményezését is támogatta, amelyek azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság korlátozza az Izrael által illegálisan megszállt területekről származó termékek kereskedelmét.
A kezdeményezés eddig nem kapott elegendő támogatást. Júliusban csak az uniós külügyminiszterek kisebbsége szorgalmazott konkrét intézkedéseket. Hollandia, Belgium és Svédország is a közös uniós korlátozások mellett állt ki, miközben Csehország jelezte, hogy ellenezne újabb szankciókat. Az ilyen döntésekhez a tagállamok egyhangú támogatására van szükség.
A vita kedden új lendületet kapott, amikor nyolc uniós ország – köztük Franciaország, Spanyolország és Írország – az Egyesült Királysággal és Kanadával együtt vállalta, hogy kereskedelmi szankciókat vezet be az izraeli telepekkel szemben.
Kallas ezt követően úgy fogalmazott, hogy az unió valamennyi tagállama egyetért abban, hogy a ciszjordániai izraeli telepek a nemzetközi jog alapján illegálisak. Szerinte a telepek bővítése veszélyezteti egy életképes, kétállami megoldás esélyét.
Korábbi éles kritikák és fenyegetések
Az EU külpolitikai vezetője korábban is éles kritikát kapott izraeli tisztségviselőktől. Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszter júniusban azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a kapcsolatot Kallasszal, miután olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a főképviselő Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját a dél-afrikai apartheidrendszerhez hasonlította.
