Több mint száz gázkút épülhetne Kiskunhalas térségében – civilek és természetvédők tiltakoznak
A Kiskunhalas térségében tervezett palagáz- és tömöttgáz-kitermelés Magyarország eddigi legnagyobb nemhagyományos földgázberuházása lehet, amelynek keretében több mint száz gázkút fúrását irányoznák elő. Bár a projekt célja a hazai energiabiztonság növelése és az importkitettség csökkentése, a rétegrepesztéses technológia súlyos vízügyi és környezetvédelmi aggályokat vet fel a kiszáradófélben lévő Homokhátságon – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A dél-alföldi régió, különösen Kiskunhalas környéke régóta ismert jelentős föld alatti energiahordozóiról. A most fókuszba került projekt méreteit tekintve minden eddigi hazai kezdeményezést felülmúl: a külföldi hátterű beruházók – köztük a kanadai CanCambria Energy Corporation – akár 17 milliárd köbméternyi gáz kitermelését is célozhatják, ami nagyjából az ország két éves gázfogyasztását fedezné. Ehhez a szakemberek szerint több mint száz új kút fúrására lenne szükség, ami kétszerese a Békés vármegyei Bazinban található Corvinus projektnek.
Rétegrepesztésre épül a kitermelés
A hagyományos gázkitermelés során a gáz a kőzetek természetes áteresztőképessége révén magától a fúrólyukhoz áramlik. Kiskunhalas térségében ezzel szemben a földgáz úgynevezett tömött kőzetbe (tight gas) vagy palarétegekbe zárva található, jellemzően a felszín alatt 2,5–6,5 kilométeres mélységben, ahol akár 200–300 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Mivel ezek a kőzetek nem áteresztőek, a gáz kinyeréséhez hidraulikus rétegrepesztést kell alkalmazni: extrém magas nyomáson több millió liter vizet sajtolnak le a mélybe, amelyhez szilárd támasztóanyagot (homokot) és vegyi anyagokat kevernek a repedések nyitva tartása, a súrlódás csökkentése és a korrózió gátlása érdekében.
Online petíció indult a beruházás leállításáért
A kiskunhalasi és térségi civil szervezetek összefogtak, és online petíciót indítottak a beruházások azonnali felfüggesztéséért. A helyi kezdeményezés csatlakozott a Magyar Természetvédők Szövetsége által hirdetett országos „Stop palagáz!” kampányhoz, amely törvényi moratóriumot követel az összes nemhagyományos szénhidrogén-projekt leállítására Magyarországon. „Érdemes volt a Magyar Természetvédők Szövetsége Stop palagáz! civil kezdeményezéséhez csatlakoznunk: munkánk és a szeptember végi kiskunhalasi civil szakértői beszélgetésünk nyomán a térségben lakossági témává vált a Kiskunhalas környéki koncessziók, tömött gáz (tight gas) kérdése. Az indított online petíciót bármely magyar állampolgár aláírhatja, hiszen a palagáz-úthenger sajnos egyelőre robog tovább ország-szerte” – emelte ki dr. Radvánszki Jolán, a Halasi Közéleti Asztaltársaság (HAKA) tagja.
A víz- és talajszennyezés a fő aggodalom
A civilek álláspontja szerint a rövid távú fosszilis profit nem írhatja felül a helyi közösségek hosszú távú életfeltételeit és az Alföld megmaradását. Legfőbb érvük a technológia vízigénye: a Homokhátság Magyarország egyik leginkább elsivatagosodó területe, ahol a mezőgazdaság és a lakosság is állandó vízhiánnyal küzd. A környezetvédelmi szervezetek figyelmeztetése szerint egyetlen palagázkút működtetése is 10–15 millió liter tiszta édesvizet vonhat el a környezettől, így a tervezett százas kútmennyiség visszafordíthatatlanul megterhelheti a térség sérülékeny vízbázisát, veszélyeztetve az ivóvízellátást is.
A tiltakozók szerint a víz elhasználása mellett a visszamaradó szennyeződés is komoly veszélyforrás. A repesztés után a felszínre visszajutó úgynevezett visszanyert folyadék nemcsak a mesterségesen hozzáadott vegyi anyagokat tartalmazza, hanem a mélyből kioldódott nehézfémeket, sókat és esetenként természetes radioaktív anyagokat is. A zöld szervezetek azt kérik, hogy a kormány független szakértőkkel vizsgáltassa meg a hazai palagázok összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, és az eredményeket nyilvánosan konzultálja meg a szakmai szervezetekkel és a lakossággal.
Békés vármegyében már termelnek a kutak
Még 2024 elején helyezték üzembe a negyedik kutat is a Békés vármegyei nyékpusztai földgázlelőhelyen. Az akkori Energiaügyi Minisztérium az üzembe helyezés kapcsán kiemelte, hogy a belföldi források fokozott hasznosításával a kormány Magyarország energiaszuverenitását és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát szeretné erősíteni. Az MVM csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában megvalósuló Corvinus projekt a terület szénhidrogén-potenciáljának folyamatos kiaknázására, a napi kapacitás emelésére törekszik; a Békés vármegyében található mezőn az első kút 2023 februárja óta üzemel.
