Három vasúti nagyberuházásra pályázik Magyarország uniós forrásra
Három, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben szereplő kiemelt beruházással pályázik Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz most megnyílt forrásaira – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A csomag része az új Gubacsi vasúti híd megépítése, a gyékényesi deltavágány előkészítése, valamint a Budapest–Hegyeshalom nagysebességű vasút tervezésének folytatása.
Öt kilométer per órával járnak a vonatok a Gubacsi hídon
A három közül a legelőrébb tartó beruházás a Gubacsi vasúti híd cseréje. A miniszter szerint a létesítmény jelenleg a magyar vasúti árufuvarozás egyik legkritikusabb pontja, mivel ezen keresztül szolgálják ki a Csepeli Szabadkikötőt.
A híd állapota miatt évek óta mindössze 5 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek rajta a vonatok.
A régi átkelő helyére mintegy 31 milliárd forintból új vasúti híd épül. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást már lefolytatták, a munkálatok pedig hamarosan megkezdődnek. A kormány most utófinanszírozásként szeretne uniós támogatást bevonni a projektbe.
Gyorsabb út nyílhat az Adria felé
A második pályázat a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa–Gyékényes vasúti kapcsolat korszerűsítésének előkészítését érinti.
Ennek egyik fontos eleme a gyékényesi deltavágány megtervezése. Megépítésével a vonatok irányváltás nélkül közlekedhetnének Horvátország, illetve az Adria irányába. A projekt részeként azt is megvizsgálják, kialakítható-e egy új vasúti megálló Nagykanizsa belvárosához közelebb.
A fejlesztés nemcsak a személyszállítás, hanem a Magyarország és az adriai kikötők közötti vasúti árufuvarozás szempontjából is jelentős lehet.
Folytatják a Budapest–Győr nagysebességű vasút tervezését
A három közül a leghosszabb távú projekt a Budapest–Győr nagysebességű vasút. A mostani uniós pályázatból a magyarországi szakasz engedélyezéséhez szükséges műszaki terveket készítenék el.
A miniszter szerint az új nyomvonal Győrön keresztül kapcsolná Budapestet a közép-európai nagysebességű vasúti hálózathoz. Innen Bécs, Prága és Varsó, rajtuk keresztül pedig Nyugat-Európa irányába nyílna kapcsolat.
A korábbi vizsgálatok alapján a Győr felé vezető nyugati változatnak van gazdasági realitása, mivel egyszerre szolgálná a nemzetközi és a nyugat-magyarországi közlekedést.
A beruházás egyik célja a jelenlegi Budapest–Győr fővonal tehermentesítése is. Ha a távolsági forgalom egy része átkerülne az új pályára, a meglévő vonalon több kapacitás maradhatna az elővárosi személyvonatoknak és a tehervonatoknak.
A 2030-as évek végére lehet belőle valami
A miniszter szerint az új pálya hatása nem állna meg Győrnél: a győri és székesfehérvári kapcsolatok révén Sopron, Szombathely, Veszprém és a Balaton felé is csökkenhetne az eljutási idő. Gyors eredményre ugyanakkor nem érdemes számítani. Egy évtizedes nagyberuházásról beszélt, amelynek előkészítését most kell folytatni ahhoz, hogy a 2030-as évek végére kézzelfogható eredménye legyen.
A három projekt a kormány mintegy 3550 milliárd forint értékű Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervének része. Egyelőre ugyanakkor nem mindhárom beruházás kivitelezéséről van szó: míg a Gubacsi hídnál már lezajlott a kivitelezési közbeszerzés, a gyékényesi és a nagysebességű vasúti projektnél még az előkészítéshez, illetve tervezéshez kér Magyarország uniós forrást.
