Sehol a világon nem történt olyan a vízzel, mint Magyarországon: nálunk a legrosszabb a helyzet, ez pontosan látszik a térképeken – már nem elég az eső
Vészjósló adatok derültek ki a világ vízkészleteiről szóló jelentésből. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint Közép- és Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet. Mindeközben a helyzet egyre romlik, a hazai agráriumnak pedig hatalmas károkat okozott az idei rendkívül aszályos nyár.
Az egész világon Közép- és Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon tűnik a legaggasztóbbnak a talajvíz helyzete − írta egy Facebook-bejegyzésben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a WMO globális vízkészletekről szóló jelentésére hivatkozva.
Rendkívül alacsony a felszín alatti vizek szintje
A dokumentum a 2025-ös év adatait elemzi, amelyekből kiderült, hogy Közép- és Kelet-Európában a talajvíz szintje világviszonylatban rendkívül alacsonynak számít. A felszín alatti vizek szintje hazánkban már korábban is a megszokott értékek alatt volt, azonban a tavalyi év folyamán a helyzet tovább romlott.
Régiónkat rendkívül megviselik az aszályos nyarak, mivel a folyók vízhozama ilyenkor jócskán elmarad a szokásostól. Magyarország vízkészletei – amelyekhez a felszíni és felszín alatti vizek is hozzátartoznak – messze alulmúlták az 1991 és 2020 között normálisnak tekintett állapotot, a helyzet pedig évről-évre aggasztóbb.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság talajvíz térképén követni lehet az aktuális szinteket és a historikus adatok is elérhetők. Békés vármegyében például a nyáron másfél–két méterrel, egyes mérési pontokon pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent a talajvíz szintje az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest.
Egyre kritikusabb a helyzet
Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, nőtt a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma. Az éves csapadékmennyiség mellett annak időbeli eloszlása is átalakult: csökkent a csapadékos napok száma, miközben gyakoribbá váltak a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékot hozó események. Ezzel együtt az aszályok előfordulása és intenzitása is növekszik.
A lehullott csapadék éves mennyisége 1901 és 2025 között jelentős időbeli ingadozást mutatott: a legszárazabb és legcsapadékosabb év között két- és félszeres volt a mennyiségbeli különbség. A lineáris trend viszont csak enyhe csökkenést jelzett: az időszak elejére jellemző mintegy 627 milliméteres érték 2025-re 596 milliméterre mérséklődött. Az aszályos időt erősítő trend viszont az, hogy jelentősen nőtt a hőséggel érintett napok száma.
Ennek megfelelően az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, ami elsősorban az Alföldön jelent komoly kihívást. A változó éghajlat hatásai egyre markánsabban jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszály a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás, miközben a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is nő.
A felmelegedés irányát világosan jelzik a Központi Statisztikai Hivatal Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványának adatai. A hazai éves középhőmérséklet 1991 és 2020 közötti átlaga 10,8 Celsius-fok volt. A mutató 2012 óta minden évben meghaladta ezt a referenciaszintet: 2024-ben már 2,16, 2025-ben pedig 1 Celsius-fokkal. Tavaly kilenc hónap volt melegebb a sokéves átlagnál, öt hónap eltérése pedig a 2 fokot is meghaladta. A 2025-ös nyár 1901 óta a hetedik legmelegebbnek bizonyult.
A felmelegedés a mezőgazdaságban a párolgás fokozódásán, a talaj gyorsabb kiszáradásán és a növények növekvő hőstresszén keresztül okoz közvetlen veszteséget. A ritkább, de intenzívebb esők sem feltétlenül javítják a vízmérleget: a hirtelen lehulló víz nagyobb része folyik el, miközben eróziót, belvizet és helyi károkat okozhat.
Hatalmas károk
Minden korábbinál súlyosabb képet fest az idei aszályról az agrártárca összesítése. Az aratási koordinációs bizottságon elhangzott adatokat közlő Magosz szerint az aszálykárral bejelentett terület már meghaladta az 1,5 millió hektárt, mintegy 100 ezer hektárral felülmúlva a 2022-es értéket. Emellett 65 ezer hektárra fagykárt is bejelentettek.
A szaktárca becslése szerint mindez csak a növénytermesztési ágazat számára legalább 600–800 milliárd forintos veszteséget jelent, amely megközelíti a magyar GDP egy százalékát.
A KSH adatai már eddig is jelezték az aszály gazdasági hatását: a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2026 második negyedévében 12,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
