Aknazáporba került a magyar rezsicsökkentés, Európa árai kezdenek elszállni
Budapest továbbra is az Európai Unió legkedvezőbb lakossági áram- és gázárát kínálja, a finnországi VaasaETT legfrissebb, szeptemberi elemzése szerint a magyar főváros tarifája még tartja a legjobb helyét a tagállamok rangsorában. Az előny azonban egyre bizonytalanabb, mert a hazai egységár 2022 augusztusa óta csak az átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiségre vonatkozik, az e fölötti tétel bruttó végfelhasználói ára magasabb.
Az átlagfogyasztás felett megugrik a számla
A Magyar Energetika és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) hónapról hónapra 20 százalékos felhasználás-túllépést feltételezve számolja ki a hipotetikus átlagárat. Ez az áram esetében a rezsicsökkentetthez képest bő 15 százalékos növekedést jelent, a gáznál pedig több mint kétszerest. A túllépés nagyságával arányosan nő a háztartások átlagos tarifája és a végszámlája is.
Az uniós átlag jóval a magyar árak felett van
A kilowattóránként mintegy 27 eurócentes uniós, illetve teljes európai átlagos lakossági áramár a hazai, felvizezett áramárnál nagyjából két és félszer nagyobb, a mintegy 11,7 eurócentes gázár pedig kétszeresen haladja meg a magyar szintet. A hatályos jogszabályok szerint az év végéig biztosan él az átszámolva 10,35 eurócentes áram- és 2,84 eurócentes bruttó végfelhasználói gázár. Az eddigi nyilatkozatok alapján azonban az új kormány hajlik arra, hogy belenyúljon a rezsicsökkentésbe; ennek kíméletes és fokozatos módja lehet az átlagfogyasztás mennyiségének csökkentése vagy a sávos tarifák bevezetése, esetleg a kettő kombinációja.
Európában visszavonták a támogatásokat, nőttek az árak
A piaci energiaárak elszabadulásakor a legtöbb európai ország ideiglenes adókedvezménnyel vagy ártámogatással segítette a háztartásokat, ezeket a kedvezményeket azóta visszavonták. A lakosság által fizetett áram- és gázárak európai összehasonlításakor a befagyasztott magyarországi árak is mozognak, mert a fővárosok tarifáit euróban vetik össze, így jelentkezik a forint és az euró árfolyamváltozásának hatása.
A piaci okok miatt az elmúlt egy évben például a stockholmi lakosok 11 százalékos, az amszterdamiak 8, a koppenhágaiak, a nicosiaiak és a tallinniak 7 százalékos drágulást szenvedtek el, minden esetben a villamos energia áremelkedése miatt. Mintegy tíz további fővárosban szintén drágulás következett be, és csupán egyetlen helyen volt alig észrevehető csökkenés.
A gázrezsi mindenütt emelkedett
A földgáz tarifájánál szeptember átlagosan 3 százalékos emelkedést hozott, a vizsgált európai fővárosok egyikében sem csökkent az ár. A legnagyobb mértékben, 17 százalékkal Tallinnban nőtt a bruttó végfelhasználói egységár, amelyet 9 százalékkal Brüsszel és 6 százalékkal Bécs követett. A gáz ára az év ezen szakában szezonális és piaci okból is emelkedik: közeleg a fűtési idény, és még tölteni kell a földalatti gáztárolókat.
Az Európai Unió földalatti gáztárolóinak töltöttsége az európai statisztikákat közlő AGSI szerint megközelíti a 73 százalékot, Magyarország 76,4 százalékon áll.
