Kármán András: megerősítik az MNB Felügyelő bizottságának ellenőrzési jogköreit
A Magyar Nemzeti Bank függetlensége a magyar gazdaság stabilitásának egyik alapfeltétele, a monetáris politikai döntésekbe a kormány nem szólhat bele, a közpénzekkel való gazdálkodás azonban nem maradhat ellenőrzés nélkül – írta Facebook-oldalán Kármán András pénzügyminiszter.
A tárcavezető szerint a jegybanki függetlenség és az átlátható, felelős gazdálkodás nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő követelmények. Éppen ezért olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely jelentősen megerősíti az MNB Felügyelő bizottságának ellenőrzési jogköreit.
Százmilliárdos nagyságrendű közpénzek tűntek el
Kármán András szerint az elmúlt évek jegybanki botrányai világosan megmutatták, milyen súlyos következményekkel járhat a megfelelő ellenőrzés hiánya. A jegybank alapítványain és gazdasági társaságain keresztül százmilliárdos nagyságrendű közpénzek tűntek el, a Felügyelő bizottság pedig nem tudott megfelelő kontrollt gyakorolni a gazdálkodás felett.
A testületnek nem volt saját, független ellenőrzési apparátusa, ellenőrzési jogköre pedig nem terjedt ki megfelelően az alapítványokra és a leányvállalatokra. A pénzügyminiszter szerint nem engedhető meg, hogy a közpénzek alapítványokba vagy gazdasági társaságokba történő kiszervezésével azok kikerüljenek az érdemi ellenőrzés alól.
Önálló belső ellenőrzés jön létre, csökken az fb-tagok tiszteletdíja
A törvénymódosítással önálló, a felügyelőbizottság irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezeti egységet hoznak létre, és egyértelművé teszik, hogy a testület ellenőrzési jogköre az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az általa alapított alapítványokra is kiterjed.
A társadalmi méltányosság és a közpénzekkel való gondos gazdálkodás jegyében a törvényjavaslat a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját is jelentősen csökkenti. Kármán András szerint a cél világos: helyreállítani a Magyar Nemzeti Bank működése iránti bizalmat, és biztosítani, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás valódi, független és hatékony ellenőrzés alatt álljon.
Matolcsy György: a vagyon nagyobbik része épületekben van
A hét közepén a volt jegybankelnök reagált az őt ért vádakra, és részletesen beszámolt arról, hogy hol van a pénz. Matolcsy György szerint pontosan megmondható, hol van a vagyon, és ismét elmondta az igazságot. Közlése szerint a vagyon nagyobbik része épületekben van: Közép-európai városokban, 12 városban, főként fővárosokban, de fővároson kívüli nagyvárosokban is, Varsótól Budapesten át Szófiáig.
A videón kivetített lista szerint 45 épületről van szó, amelyekben a vagyon nagyobbik része áll. Ezek közül 39 irodaház és 6 bevásárlóközpont, összesen 745 ezer bérbe adható négyzetméterrel, amelynek 86 százaléka jelenleg kiadott. Ezen felül 5169 lakás van Németországban, 325 ezer négyzetméter lakóterülettel, így összesen 1,07 millió négyzetméter bérbe adható terület gyűlt össze.
A bérleti és szolgáltatási díj 2024-ben 187,5 millió eurós bevételt eredményezett. Az ingatlanok Budapesten, Varsóban, Krakkóban, Lódzban, Katovicében, Poznanban, Wroclawban, Czestochowában, Szófiában, Bukarestben, Belgrádban és Zágrábban találhatók, a németországi lakásokon felül. A bérlők befizetéseiből származott és származik ma is az alapítványi jövedelem jelentős része.
A volt jegybankelnök megjegyezte, hogy hivatalos vita soha nem folyt arról, hogy megvannak-e ezek az épületek, hiszen ott vannak, ahol vannak, mégis a vagyon eltűnéséről szól a hamis mese.
