Harmincezer köbméter mederanyagot mosott ki a Duna a paksi fenékküszöbnél
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szeptember végén benyújtott értékelő jelentése megerősítette, hogy jelentős mederkimosódás történt a paksi fenékküszöb építése során. A dokumentum szerint a felgyorsult víz mintegy 30 ezer köbméter mederanyagot sodort el, ami a műtárgy működésére és a Duna hajózhatóságára is hatással lehet.
A jelentés szerint a fenékküszöbnél felgyorsuló víz nemcsak közvetlenül az építmény mellett, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyómedret. A károk mérséklésére a műtárgy alatti 200 méteres szakaszon egyméteres kőszórást kell kialakítani, és további partvédelmi munkálatok is szükségesek.
A mederkimosódás a fenékküszöb eredeti célját, a vízszint megemelését is kedvezőtlenül befolyásolta: a felduzzasztott víz szintje több alkalommal csökkent. Takács Attila vízépítő mérnök arra figyelmeztetett, hogy az erózió továbbra is zajlik, és a műtárgy hosszabb távú stabilitása sem tekinthető bizonyítottnak.
A szakértő a hivatalos paksi vízügyi mérce adatai alapján is detektálta a jelenséget. Elmondása szerint október 2-án 111 centiméteres vízszinthez 637 köbméter/másodperc vízhozamot mértek, tíz nap múlva ugyanekkora vízszintet már csak egy nagyobb, 659 köbméter/másodperces vízhozam tudott biztosítani. Ez jelentős erózióra utal, amelynek oka részben a technológiai fegyelem hiányosságaiban keresendő.
Jánossy András környezetgazdász-matematikus, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterének dunai ügyekért felelős egykori tanácsadója szerint Pakson nem fenékküszöböt építettek, hanem egy „vízi csősatut”, ami összeszorítja a vizet, és ezáltal részben meg is emeli, részben pedig felgyorsítja.
A hajózási csatorna is szűkebb lett
A hajózás szempontjából is problémák merültek fel. Takács Attila szerint a copernicus.eu nyíltforrású műholdfelvételei alapján egyértelmű, hogy a jelentésben szereplő gát műszaki tartalma jelentősen eltér a valóságban kivitelezettől, mind a gátak hossza, szélessége, mind pedig a magassága tekintetében. Mindezek miatt a valamikori mély, hajózásra kijelölt csatorna nyomvonala eltolódott a Duna középvonala felé.
A kimosott mederanyag jelentős része mintegy 300 méterrel lejjebb rakódott le, ezért a hajóút helyreállításához kotrásra lesz szükség. A szakértő szerint a hajózási csatorna a Duna közepe felé tolódott, szélessége pedig az elvárt 160 méter helyett mindössze 120 méter lehet. A folyószakaszon augusztus 13. óta teljes hajózási zárlat van érvényben.
Jánossy András kételkedik az OVF-vezetők hozzáértésében, arra hivatkozva, hogy az inkompetencia rögtön az elején, a bárka-süllyesztéssel megmutatkozott, egyúttal több szakmai kérdést is feltesz.
A beruházást a kormány korábban mentesítette a szokásos előzetes környezetvédelmi eljárás alól, így a fennmaradáshoz szükséges környezetvédelmi működési engedélyt csak utólag kérik. Az engedélyezés ügyében november 2-án, hétfőn közmeghallgatást tartanak Dunaszentbenedeken.
