Trump szerint Oroszország „visszafogottan viselkedett” Ukrajnával szemben
Donald Trump amerikai elnök ismét meglepő kijelentést tett: újságírók előtt azt mondta, Oroszország „visszafogottan viselkedett Ukrajnával szemben”, és „nem sok mindent tett” az ellen az ország ellen, amelyet több mint egy évtizede próbál erőszakkal meghódítani.
„Őszintén szólva, Oroszország visszafogottan viselkedett Ukrajnával szemben. Nem sok mindent tett” – jelentette ki Trump október 19-én. Mindezt azon a napon mondta, amikor egy nappali orosz dróntámadás hat ember, köztük két gyermek életét követelte egy közparkban. Az előző éjszaka Oroszország több mint egy tucat ballisztikus rakétával támadta Kijevet, és országszerte közel harminc létfontosságú energetikai létesítményt vett célba.
Háromoldalú csúcstalálkozó Ukrajna nélkül
Trump a támadásokról nem tett említést, helyette Vlagyimir Putyin orosz elnököt méltatta az Ukrajnával és Iránnal szemben tanúsított önmérsékletéért. Arra a kérdésre, nyitott lenne-e egy háromoldalú találkozóra Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel, igennel válaszolt, hozzátéve: a találkozót nem Ukrajna érdekében tartanák, elsődleges célja a nukleáris leszerelés megvitatása lenne.
A háromoldalú csúcstalálkozó lehetősége azután került szóba, hogy a The Wall Street Journal arról számolt be: Putyin a találkozót – amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem venne részt – arra kívánja felhasználni, hogy Moszkva számára kedvező békemegállapodást érjen el. Trump ezt követően kijelentette, kész lenne Hszi Csin-pinggel Ukrajnáról is tárgyalni.
„Nagyon korrektül viszonyult Ukrajnához. Nem igazán avatkozott bele az eseményekbe, és ugyanez igaz Oroszországra is. Közel sem mentek el olyan messzire, ameddig elmehettek volna, és ezt nagyra értékelem” – fogalmazott az elnök. Nem volt egyértelmű, hogy Trump ezzel Kína Oroszországnak nyújtott támogatására vagy Oroszország Ukrajna elleni agressziójára utalt-e.
Szankciós mentesség és iráni kapcsolatok
Trump megvédte a Putyinnal a közelmúltban kötött megállapodásait, valamint az Oroszországnak biztosított szankciós mentességeket. Indoklásként elmondta, hogy az Egyesült Államok egy nagy visszhangot kiváltó túszügyben tárgyal a Kremllel a fogva tartott személy szabadon bocsátásáról. Azt is kijelentette, hogy Oroszország Irán ügyében nagyon fegyelmezetten viselkedett.
„Iránnal kapcsolatban is nagyon kedvező a helyzet. Putyin távol tartja magát Irántól. Ez azért jó, mert nagyon keményen fellépünk Iránnal szemben, gazdaságilag és katonailag egyaránt. Oroszország pedig, amennyire látjuk, semmit sem tett ott, és ezt nagyon pozitív fejleménynek tartom” – részletezte Trump.
Oroszország Irán szövetségese, és ígéretet tett arra, hogy támogatja Teheránt az Egyesült Államokkal vívott háborújában. Több sajtóorgánum beszámolt arról, hogy Moszkva fegyvereket szállított Iránnak, segítséget nyújtott a rakétafejlesztéshez, valamint hírszerzési információkkal támogatta az amerikai katonai támaszpontok elleni iráni támadásokat a Közel-Keleten. Április 30-án Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is megerősítette, hogy Oroszország támogatja Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban.
Miközben Ukrajna szakértőket küldött az Öböl menti államokba, hogy segítsenek az ellenük támadó iráni drónok lelövésében, Putyin ígéretet tett Maszúd Peszeskján iráni elnöknek arra, hogy biztosítja országa számára „az összes szükséges árucikket”, és támogatja Iránt a háború idején.
Bírálat Zelenszkij felé
Az amerikai elnök ezzel egyidejűleg ismét élesen bírálta Zelenszkijt, és kijelentette, hogy Ukrajnának érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy másvalakit bízzon meg a nevében folytatott tárgyalásokkal.
„Rengeteget adtunk Ukrajnának. Ők semmit sem adtak nekünk” – jelentette ki Trump.
Az amerikai félidős választások közeledtével Trump látványosan Moszkva felé fordult, feltehetően azért, hogy csökkentse az üzemanyagárakat az tengerentúlon. Október 9-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok orosz gázolaj vásárlását tervezi, noha az orosz energiahordozókat évek óta amerikai szankciók sújtják. Emellett felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal.
Mindkét amerikai nagy párt politikusai és más bírálók rámutattak, hogy a világpiaci olajárak megugrását elsősorban az iráni háború okozta. Elítélték a megállapodást, mert szerintük Moszkvát jutalmazza, miközben Oroszország továbbra is súlyos csapásokat mér az ukrán városokra és az ország energetikai infrastruktúrájára.
