Szigorúbb csatlakozási szabályok jönnek: Ukrajna és a nyugat-balkáni országok vétójogát is korlátoznák
Az Európai Bizottság a következő nagy uniós bővítést szigorúbb feltételekhez kötné – derül ki egy brüsszeli tervezetből. A dokumentum szerint az új tagállamok teljes jogú tagságuk első éveiben nem kapnák meg automatikusan valamennyi jogosítványukat, és súlyos demokratikus visszalépés esetén akár szavazati jogukat is ideiglenesen felfüggeszthetnék.
A tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy a csatlakozási szerződésekben külön biztosítékokkal védenék az uniós döntéshozatalt. Ezek lehetőséget teremtenének arra, hogy az új tagállamok vétójogát az első években korlátozzák. A brüsszeli elképzelés hátterében az a tapasztalat áll, amelyet az Európai Unió a Magyarországgal folytatott hosszú konfliktusokból szűrt le. A Bizottság azt szeretné megakadályozni, hogy egy ország teljes jogú tagként bekerüljön az unióba, majd később eltávolodjon a csatlakozáskor vállalt demokratikus normáktól, és vétójogával akadályozza a közös döntéseket.
Fokozatos integráció a teljes tagság előtt
Brüsszel egyszerre gyorsítaná és szigorúbb keretek közé terelné a bővítést. Az Európai Bizottság attól tart, hogy az európai geopolitikai bizonytalanság, az euroszkeptikus pártok erősödése és az elhúzódó háború miatt egyes tagállamokban csökkenhet a bővítés támogatottsága. Az új stratégia ezért fokozatos integrációval közelítené az unióhoz a tagjelölteket.
Azok az országok, amelyek megfelelő ütemben hajtják végre a reformokat és átveszik az uniós szabályokat, már a teljes jogú tagság előtt bekapcsolódhatnának egyes közösségi politikákba. Ez érintené az energetikát, a közlekedést és a védelmet, valamint az egységes piac bizonyos területeit is megnyitnák a tagjelölt országok vállalatai előtt. Az előnyök azonban a reformok végrehajtásához és az uniós jog alkalmazásához kapcsolódnának.
Nyugat-Balkánon már tesztelik a modellt
Az Európai Bizottság már teszteli ezt a modellt a Nyugat-Balkánon: a térség számára kidolgozott, hatmilliárd eurós növekedési terv pénzügyi támogatást és az egységes piachoz való fokozatos hozzáférést kínál reformok cserébe. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban Szkopjéban arról beszélt, hogy ez a gyakorlatban is megmutatja, miként működhet a fokozatos integráció. A tagjelöltek már a csatlakozásra való felkészülés alatt hozzáférést kaphatnak az uniós piac bizonyos részeihez és infrastruktúráihoz.
Intézményi átalakítás és átmeneti korlátozások
Oroszország Ukrajna elleni háborúja alapvetően megváltoztatta az Európai Unió hozzáállását a bővítéshez. A korábban évekre háttérbe szorult folyamat biztonságpolitikai kérdéssé vált, és Ukrajna mellett Moldova, valamint a nyugat-balkáni országok csatlakozási esélyeit is javította. A tervezet szerint a 27 tagú unió működési szabályait hozzá kell igazítani ahhoz, hogy a közösség a jövőben több mint harminc országgal is működőképes maradjon.
Brüsszel ezért a döntéshozatal, az uniós költségvetés, az infrastruktúra és az intézményrendszer átalakítását is szükségesnek tartja. Felmerült az Európai Bizottság létszámának csökkentése és egy rotációs rendszer bevezetése is, amelyben egy adott időszakban nem minden tagállam rendelkezne saját biztossal. A csatlakozás után átmeneti korlátozások jöhetnének a munkavállalók szabad mozgása és a mezőgazdaság területén is, hogy az új országok belépése ne okozzon hirtelen megrázkódtatásokat az érzékenyebb európai piacokon.
A legnagyobb politikai vitát azonban várhatóan az új tagok szavazati és vétójogának korlátozása váltja majd ki. Diplomáciai források szerint ezzel az Európai Unió lényegében eltérő jogosítványokkal rendelkező tagállamokat hozhatna létre.
