Tüntetések és összecsapások több európai országban a megélhetési válság miatt
Franciaországból indult, majd több európai országra átterjedt az a tiltakozási hullám, amelyet a lakhatási és megélhetési költségek emelkedése váltott ki. A megmozdulások egy részén a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, épületeket gyújtottak fel, és több helyen sátortáborokat állítottak fel.
Milánóban kövekkel és barikádokkal támadtak a rendőrökre
Olaszországban a szombati tüntetés békésen indult, később azonban maszkos tüntetők kövekkel, térkövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg a rohamrendőröket, valamint felgyújtották a bárasztalokból épített barikádokat. A rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatta a tömeget, az összecsapásokban egy csendőrautó súlyosan megrongálódott. Legalább két rendőr megsérült, és mintegy ötven tüntetőt, köztük sok kiskorút, őrizetbe vettek.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint a tüntetés jog, a városok felgyújtása azonban nem. Közösségi médiás bejegyzésében azt írta, hogy huligánok használták ki a tüntetéseket, hogy káoszt szítsanak, megtámadják a biztonságért felelősöket, és egész városokat túszul ejtsenek. Milánó balközép polgármestere, Giuseppe Sala szerint a tüntetések okai érthetőek, de a rendfenntartó erők elleni erőszak és a városban okozott súlyos károk nem igazolhatók.
Lisszabonban sátortábort építettek a tüntetők
Portugáliában több száz tüntető vonult fel éjszaka a főváros turisztikai központjában található Rossio téren, miután országszerte több ezer ember vett részt a megmozduláson. A résztvevők a lakhatási válság és a megélhetési költségek kezelésére irányuló intézkedéseket követeltek, és egy, a három héttel korábban Madridban létesítetthez hasonló sátortábort állítottak fel.
Egy 46 éves szociális asszisztens, Elena Costa elmondta, hogy a portugál társadalom adót fizető rétege támadás alatt áll, és elveszíti a jogait, köztük a lakhatáshoz való jogát. Egy 52 éves mérnök, Antonio Margado a jobbközép kormányt bírálta a bérleti díjak teljes liberalizációja miatt, mondván, hogy a tulajdonosok egyre jobban védettek, míg a bérlők egyre kevésbé.
A hivatalos adatok szerint a portugál lakásárak 2015 és 2024 között 124 százalékkal emelkedtek, az uniós átlagnál nagyjából kétszer gyorsabban. Ez különösen a fiatalokat és a lisszaboniakat sújtja, márpedig az ország több mint 11 millió lakosának körülbelül a negyede a főváros tágabb agglomerációjában él. A fő szakszervezet által összehívott korábbi lisszaboni tüntetésen a résztvevők jobb közszolgáltatásokat, nyugdíjakat és béreket, valamint az emelkedő lakhatási költségek elleni intézkedéseket követeltek.
Luís Montenegro portugál miniszterelnök azt mondta, kormánya megérti, hogy az emberek felháborodásukat kívánják kifejezni a közpolitikákban szerintük esetlegesen hiányzó pontok miatt, ugyanakkor óva intette politikai riválisait attól, hogy olyan instabilitást és tiltakozást hozzanak az országba, amelynek valójában nincs támogatottsága a portugál társadalomban.
Tiranában gumilövedéket is bevetettek
Albániában az egyetemi körülmények és a magas tandíjak miatt feldühödött tüntetők Edi Rama miniszterelnök lemondását követelték. A tüntetők köveket, Molotov-koktélokat, fémtárgyakat és pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrökre, valamint autókat és szemeteskukákat gyújtottak fel, lángoló barikádként használva azokat. A rendőrség a tüntetések kezdete óta először gumilövedékeket lőtt a tüntetőkre. Az éjszaka folyamán épületeket, köztük bíróságot, bankokat és postát gyújtottak fel vagy rongáltak meg súlyosan. A zavargások hónapokig tartó kormányellenes tüntetéseket követnek, amelyeket kezdetben egy vitatott üdülőhely-fejlesztés váltott ki.
Spanyolországban egy kilakoltatás váltott ki felháborodást
Spanyolországban az emelkedő bérleti díjak és a társadalmi egyenlőtlenség miatti felháborodást erősítette, hogy egy 87 éves nőt kilakoltattak, mert nem tudta kifizetni a lakását megvásárló befektetési cég által követelt 230 százalékos lakbéremelést. Az eset utcai tüntetésekhez és tiltatábor létrehozásához vezetett a spanyol főváros közepén, és arra késztette a szocialista vezetésű kormányt, hogy sürgősségi intézkedéseket javasoljon a lakhatáshoz való hozzáférés megkönnyítése és védelme érdekében. Amikor a jobboldali és szélsőjobboldali pártok leszavazták ezeket az intézkedéseket a kongresszusban, Pedro Sánchez miniszterelnök előrehozott általános választásokat jelentett be november végére.
Franciaországban több mint 1200 embert tartóztattak le
Franciaországban a Párizs szegény északi külvárosaiban található iskolákban tapasztalható tanárhiányok és a lepusztult felszereltség miatti felháborodás országos mozgalommá fajult, amely az egyenlőtlenség, a gyenge közkiadások és a csökkenő színvonal ellen irányul. Szombaton több mint 1200 embert tartóztattak le, miután középiskolás diákokat támogató tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, egyes tüntetések pedig elfajultak: épületeket gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki.
