Trump fogadta Hszi Csin-pinget Washingtonban, máris megszületett az első megállapodás
Donald Trump amerikai elnök személyesen fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt Washingtonban. A kínai elnök háromnapos amerikai látogatása már a csütörtöki tárgyalások előtt kézzelfogható eredményt hozott: Washington és Peking két hónappal meghosszabbítja a kereskedelmi fegyverszünetet.
Trump ritkán látható gesztussal fogadta Hszit szerda este: az amerikai elnök és felesége személyesen várta a kínai elnököt és feleségét a Joint Base Andrews katonai támaszponton, ahol száz láb hosszú vörös szőnyeget terítettek ki a kínai elnök repülőgépe mellé. Amerikai elnök 2015 óta nem fogadott külföldi vezetőt ezen a módon a támaszponton.
Hszi közel három éve először látogatott az Egyesült Államokba, Washingtonban pedig több mint egy évtizede nem járt. A háromnapos látogatás középpontjában a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat stabilizálása áll, miközben kereskedelmi, technológiai és geopolitikai kérdések egész sora terheli az amerikai–kínai viszonyt.
Már a csúcstalálkozó előtt megszületett az első megállapodás
A látogatás első fontos eredményére nem kellett megvárni Trump és Hszi csütörtöki tárgyalását. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közölte: Washington és Peking megállapodott az amerikai–kínai kereskedelmi fegyverszünet két hónapos meghosszabbításáról.
Az egyezség így január 10-ig maradhat érvényben. A fegyverszünet eredetileg november 10-én járt volna le, és kulcsszerepe van abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi konfliktus ne térjen vissza ahhoz az időszakhoz, amikor a kölcsönösen kilátásba helyezett vámok meghaladták a 100 százalékot.
A megállapodást Bessent és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes tárgyalásai készítették elő. Az amerikai pénzügyminiszter már szerdán arról beszélt, hogy még „befejezetlen ügyeket” kell rendezniük, mielőtt Trump és Hszi leül egymással.
A vámoktól Tajvanig rengeteg vitás ügy vár Trumpra és Hszire
A csütörtöki fehér házi találkozó egyik legfontosabb témája továbbra is a kereskedelem lesz. Washington többek között azt szeretné elérni, hogy Kína növelje az amerikai mezőgazdasági termékek vásárlását, és teljesítse korábbi vállalásait.
Napirenden lehet a Boeing repülőgépeinek kínai értékesítése is: Peking korábban 200 gép megvásárlására tett vállalást.
Legalább ilyen fontosak a ritkaföldfémek. Kína a globális ritkaföldfém-kitermelés akár 70 százalékát, a finomítási kapacitás 85 százalékát, a ritkaföldfémötvözetek és mágnesek gyártásának pedig mintegy 90 százalékát ellenőrzi. Ezek az anyagok az autóipartól a repülőgépgyártáson át a hadiiparig számos stratégiai ágazat számára nélkülözhetetlenek. Washington azt akarja, hogy Peking könnyítsen a szállításokon, Kína viszont az amerikai technológiai korlátozások enyhítését szeretné elérni.
Tajvan szintén a legérzékenyebb témák között szerepel. Peking kifogásolja az amerikai fegyverszállításokat a szigetnek, miközben az Egyesült Államok továbbra is Tajvan legfontosabb nemzetközi támogatója és fegyverszállítója.
A mesterséges intelligencia is bekerült a tárgyalásokba
Új területként a mesterséges intelligencia is megjelenhet Trump és Hszi napirendjén. Az amerikai és a kínai fél egy olyan párbeszéd kialakításáról egyeztetett, amelyben értesítenék egymást a nemzetbiztonsági jelentőségű mesterségesintelligencia-incidensekről.
Bessent szerint a két vezető elé kerülhet egy új amerikai–kínai AI-párbeszéd létrehozása is. Washingtonban még egy, a hidegháborús forródróthoz hasonló kommunikációs mechanizmus lehetősége is felmerült annak érdekében, hogy egy súlyos technológiai incidens ne vezessen szélesebb konfliktushoz.
Trump látványos fogadtatást szervezett
A tárgyalásokat rendkívül látványos diplomáciai program kíséri. A tervek között fehér házi katonai ceremónia, repülőgépes áthúzás és állami vacsora is szerepel. Hszi ellátogat a washingtoni Nemzeti Levéltárba is, ahol többek között az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az alkotmány eredeti példányát őrzik.
Az állami vacsorára a technológiai szektor több meghatározó vezetőjét is várják, köztük az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, az Nvidia első emberét, Jensen Huangot és az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant.
A látványos külsőségek ellenére áttörésre egyik fél részéről sem számítanak. A találkozó egyik legfontosabb célja annak demonstrálása lehet, hogy Washington és Peking képes kezelni a közöttük fennálló konfliktusokat. A két ország közötti versengés ugyanakkor a kereskedelemtől és a technológiától Tajvanon át a mesterséges intelligenciáig továbbra is meghatározza a világgazdaság és a világpolitika alakulását.
