Teljes állami irányítás alá kerül a szlovák atomerőmű-projekt
A cseh ČEZ megállapodott Szlovákiával a Jadrová energetická spoločnosť Slovenska (JESS) társaságban meglévő 49 százalékos részesedésének eladásáról. A 189 millió eurós, mintegy 75 milliárd forintos tranzakcióval a szlovák állam teljes irányítást szerez a Jaslovské Bohunice-i új atomerőmű előkészítését végző vállalat felett. A ČEZ részesedését a szlovák állam által ellenőrzött Jadrová a vyraďovacia spoločnosť (JAVYS) vásárolja meg, amely eddig 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a JESS-ben. A tranzakció pénzügyi rendezése a következő napokban várható.
Közel két évtized után száll ki a ČEZ
A JESS-t 2009-ben, Robert Fico első kormányzása idején hozta létre közösen a szlovák állam és a ČEZ. A cseh vállalat feladata többek között a nukleáris iparági know-how biztosítása volt, illetve részt vett az új erőmű előkészítésében. A projekt azóta jelentős előrehaladást ért el: elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt, megszerezték a kapacitáslekötéshez szükséges tanúsítványokat, pozitív környezetvédelmi hatásvizsgálati engedély született, valamint az atomtörvény szerinti elhelyezési engedélyt is megszerezték. A beruházáshoz szükséges területek szintén rendelkezésre állnak, és már megkezdődött a területrendezési döntéshez szükséges eljárás is.
Fico gyorsítaná a projektet
A ČEZ vezérigazgatója, Daniel Beneš szerint a bohunicei helyszín jelenleg Európa egyik legjobban előkészített nukleáris beruházási helyszíne. A szlovák kormány szerint a ČEZ kivásárlása egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a beruházás megvalósítását. Robert Fico szlovák miniszterelnök a megállapodás aláírása után megköszönte a cseh fél együttműködését, és azt mondta, hogy a teljes állami kontroll lehetővé teszi az új nukleáris blokk építésének felgyorsítását.
A projekt a tervek szerint egy mintegy 1200 megawatt teljesítményű új reaktorblokk megépítését jelenti. A korábbi információk szerint Pozsony fő technológiai partnerként az amerikai Westinghouse-zal számol.
Politikai vita a tranzakció körül
A ČEZ kivásárlása politikai vitát is kiváltott Szlovákiában. Az ellenzék szerint Fico azért szorította ki a cseh energetikai vállalatot, hogy a kormány teljes ellenőrzést szerezzen a több milliárd eurós beruházás felett. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője, Karol Galek, a gazdasági minisztérium korábbi államtitkára szerint a ČEZ részvétele hozzáadott értéket jelentett a projekt számára. A részesedés vételára miatt korábban a szlovák kormányon belül is vita alakult ki. Egy új értékbecslés végül megerősítette a ČEZ részesedésének korábbi értékelését, így a 189 millió eurós vételár mellett született meg a megállapodás.
A szlovák kormány időközben az új atomerőmű előkészítésének irányítását is átszervezte: a feladatokat a gazdasági minisztériumtól a nukleáris energetika fejlesztéséért felelős kormánybiztoshoz, illetve a kormányhivatalhoz helyezték át. Ez tovább erősíti azt a képet, hogy Pozsony stratégiai állami projektként kezeli az új nukleáris kapacitás kiépítését.
Jelentősen nőhet a szlovák áramfogyasztás
A beruházás Szlovákia számára különösen fontos lehet, mivel az ország villamosenergia-igénye a következő évtizedekben várhatóan jelentősen növekszik. Az új, nagy energiaigényű ipari beruházások és a lakossági fogyasztás bővülése miatt egyes előrejelzések szerint 2050-re akár évi 45 terawattórára is emelkedhet a szlovák villamosenergia-felhasználás.
A mohi atomerőmű negyedik blokkjának elindítása új korszakot nyithat az ország energiapiacán: az új blokk a becslések szerint a szlovák éves villamosenergia-szükséglet mintegy 13 százalékát fedezheti. A kapacitás bővülésével Szlovákia hamarosan nettó villamosenergia-exportőrré is válhat, a nukleáris energia aránya a teljes villamosenergia-termelésen belül a franciaországinál is magasabb, mintegy 77,5 százalékos szintet érhet el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szlovákia hosszú távon biztosan exportőr marad: az ipari fogyasztás gyors növekedése miatt a jelenlegi többlet idővel eltűnhet, ezért Pozsony már most újabb kapacitásokkal készül.
Magyarország számára sem mindegy, mi épül északon
A bohunicei beruházás Magyarország szempontjából sem érdektelen. A szlovák és a magyar villamosenergia-rendszer szorosan összekapcsolódik, így az északi szomszéd nukleáris kapacitásának jelentős bővítése a regionális árampiacokra és a határokon átnyúló áramkereskedelemre is hatással lehet.
Szlovákia egyszerre több nukleáris beruházást készít elő: a tervek szerint 2040 körül készülhet el a Jaslovské Bohunice-i új blokk, amelyben a Westinghouse lehet a technológiai partner. Miközben Magyarország a Paks II. beruházással próbálja hosszú távon növelni nukleáris kapacitását, Szlovákia is nagyszabású atomenergia-programot hajt végre. A két ország így a következő évtizedekben egyre inkább ugyanazon közép-európai nukleáris és villamosenergia-piaci térben lesz jelen.
