Az orosz hírszerzés szerint Brüsszel a Roszatom kiszorítására akarja rávenni a magyar kormányt
Az Európai Bizottság vezetését vádolja a Paks II. atomerőmű elleni lejárató kampány megszervezésével az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR). Az orosz hírszerzés hétfőn kiadott közleménye szerint a kampány célja, hogy a magyar kormány feladja az orosz Roszatommal folytatott békés célú atomenergia-együttműködést, és a beruházásban egy nyugati vállalat váltsa fel az orosz állami céget.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség által ismertetett közlemény szerint az információs kampány fő szócsöve a Politico Europe, amelyet az SZVR a Brüsszel által ellenőrzött lapként jellemzett. A szolgálat állítása szerint Ben Makuch újságírót szemelték ki fő provokátornak. A közlemény nem mutat be olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák a Brüsszelnek tulajdonított kampány megszervezését.
Az orosz hírszerzés szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelmű utasítást adott munkatársainak arra, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt az Oroszországgal folytatott békés célú atomenergia-együttműködés feladására. Az SZVR azt állítja, hogy a bizottsági elnök a Roszatom magyarországi eltávolításával és egy nyugati vállalat helyzetbe hozásával saját érdekeit is szolgálná, és hogy az uniós vezetés figyelmen kívül hagyja a magyarok érdekeit.
A közlemény a nyugati atomenergetikai vállalatok versenyképességét is kétségbe vonta. Az SZVR szerint az eurobürokraták nyíltan elismerték, hogy az európai gyártók képtelenek tisztességesen versenyezni a Roszatommal a nukleáris energiapiacon. Ebből a szolgálat azt a következtetést vonja le, hogy a Paks II. bármilyen más konstrukcióban kevésbé lenne hatékony és biztonságos. Ez az orosz hírszerzés állítása, nem független műszaki értékelés.
A beruházás folytatásáról év végéig döntenek
A vita közvetlen magyarországi tétje, hogy a magyar kormány folytatja-e a beruházást a jelenlegi feltételekkel. A miniszterelnök korábban kétségeket fogalmazott meg a Roszatom szerződéses teljesítésével kapcsolatban, és jelezte, hogy a projektet teljes körűen átvilágítják. A kormányfő szerint az eredeti határidők már nem tarthatók, a költségek pedig akár az eredeti összeg duplájára is emelkedhetnek. A döntés a beruházás folytatásáról év végéig születik meg.
A Roszatom ezzel szemben azt állítja, hogy a munka felgyorsult, és a vállalat tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett ütemtervhez. Alekszej Lihacsov, az orosz vállalat vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy készek válaszolni az új magyar vezetés kérdéseire. A magyar kormány és az orosz vállalat között ugyanakkor továbbra is kérdés, miként rendezik a beruházás előrehaladásával, a költségekkel és a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos vitákat.
A Roszatom beszállítója körül is vita alakult ki
A Paks II. körüli nemzetközi vitában a Politico korábban az orosz kivitelező egyik alvállalkozójának ügyét is feldolgozta. A portál az Orgenergosztroj nevű orosz vállalat körüli problémákról írt, és olyan dokumentumokra hivatkozott, amelyek szerint a cég jelentős előleget kapott, miközben magyar alvállalkozóknak is tartozott. A Roszatom erre úgy reagált, hogy a hivatkozott dokumentumok elavultak, a felmerült problémákat pedig már rendezték.
A Roszatom és a finn Fennovoima közötti jogvita szintén ráirányította a figyelmet az orosz vállalat külföldi beruházásaira. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósága a Roszatom közlése szerint jogellenesnek minősítette a finn fél 2022-es szerződésbontását a tervezett Hanhikivi-1 atomerőmű ügyében. A finn projekt meghiúsulása és a paksi beruházás körüli bizonytalanság egyaránt azt mutatja, hogy az orosz atomenergetikai vállalat európai szerepvállalása nem csupán műszaki, hanem politikai és szerződéses viták tárgya is.
