Nagy fordulat jöhet Brüsszelben: Merz és Macron paktumot kötött, Franciaország és Németország megmentené a belső égésű motorokat 2035 után is
Az Európai Unió számára számos kihívást okoz az elektromos átállás. Két fontos ország most összefogna az európai autóipar számára fontos szabályozás kapcsán.
A jövő hét végén esedékes európai uniós csúcstalálkozó előtt széles körű német–francia megállapodás körvonalazódik az európai autóipar kapcsán. Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök közös állásfoglalást tervez, amely jelentősen enyhítené a belső égésű motoros járművekre 2035-től tervezett uniós szintű tilalmat.
Diplomáciai körökben valószínűnek tartják, hogy még a csúcstalálkozó előtt megszületik a megállapodás, bár egyes részletek továbbra is nyitottak. A kétoldalú kezdeményezés célja, hogy már az év elején véget vessenek a belső égésű motorokra vonatkozó tilalomnak.
A közeledés a két ország politikai kompromisszumán alapul. Macron feladja a flottaszintű kibocsátási határértékek lazításával szembeni korábbi ellenállását. Cserébe Merz elmozdul attól a német állásponttól, amely eddig ellenezte az Európai Unión belüli gyártásra vonatkozó szigorú előírásokat.
Kemény viták várhatók az EU-csúcson
A tervek szerint az elektromos járművek támogatására fordított uniós adóbevételekből a jövőben kizárólag olyan gépkocsik részesülhetnének, amelyeket túlnyomórészt az Európai Unióban gyártanak. Ezek a szabályok az Európai Bizottság ipari gyorsítási törvényre vonatkozó javaslatának részét képezik, amely az energiaintenzív ágazatokra és az energetikai átállás technológiáira is kiterjed.
A német szövetségi kormány eddig enyhébb szabályozást szorgalmazott annak érdekében, hogy az olyan partnerországok beszállítói, mint Nagy-Britannia és Kanada, azonos elbírálásban részesüljenek. Franciaország ezzel szemben szűkebb értelmezést támogatott, és egy hét államból – köztük Spanyolországból és Hollandiából – álló, blokkoló kisebbséget alkotó csoport élére állt.
Merz és Macron tartalmilag azt szorgalmazza, hogy a szén-dioxid-célértéket további 10 százalékponttal, külön kompenzációs kötelezettség nélkül enyhítsék, ami számítások szerint legalább 80 százalékos kibocsátáscsökkentési célnak felelne meg.
Mindkét fél módosítást javasol a 2030-as köztes cél esetében is. Az Európai Bizottság által előirányzott, 2030 és 2032 közötti hároméves időszak helyett egy 2028-tól 2032-ig tartó ötéves időszakot alkalmaznának. A jelenleg hatályos uniós szabályozás szerint a 2030-as köztes cél a 2021-es szinthez képest 55 százalékos csökkentést ír elő.
A közelgő EU-csúcstalálkozó előtt tervezett német–francia kezdeményezés így a 2035-re vonatkozó szén-dioxid-célértéket legalább 80 százalékra mérsékelhetné, a 2030-as köztes célt pedig egy 2028 és 2032 közötti ötéves időszakra terjesztené ki. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis az újonnan forgalomba helyezett járművek szén-dioxid-kibocsátását 2035-től a 2021-es szinthez képest 100 százalékkal kell csökkenteni, ami kilométerenként 0 grammos flottaszintű szén-dioxid-határértéknek felel meg.
Az Európai Bizottság egy korábbi javaslata a 2035-ös kibocsátáscsökkentési célt 90 százalékra mérsékelte volna, a fennmaradó különbséget pedig alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított uniós acél, illetve megújuló üzemanyagok – például e-üzemanyagok és bioüzemanyagok – alkalmazásával kompenzálta volna. Ennek alapján számítások szerint 2035 után is az újonnan forgalomba helyezett járművek 27–29 százaléka lehetett volna belső égésű motoros modell. A német szövetségi kormány ugyanakkor ezt a tervezetet túl szigorúnak tartotta, és feltétel nélküli 90 százalékos célt követelt.
A német lakosság körében sincs egyetértés
A vita a lakosság számára is igencsak megosztó. A UNITI szövetség megbízásából készült Forsa-felmérés szerint a németországi autótulajdonosok mindössze 29 százaléka támogatja az új belső égésű motoros autók forgalomba helyezésének 2035-től életbe lépő, de facto uniós tilalmát, miközben 60 százalék annak visszavonását szeretné.
Amikor a válaszadóknak az elektromos autók és a megújuló üzemanyagokkal működtetett belső égésű motoros járművek között kellett választaniuk, 48 százalék a belső égésű motor mellett döntött, míg 46 százalék az elektromos járművet választotta.
Ugyanakkor a megkérdezettek 86 százaléka emellett túl magasnak tartja az üzemanyagokat terhelő adókat és közterheket, amelyek rendszerint az üzemanyagár mintegy 50–60 százalékát teszik ki. A válaszadók 72 százaléka attól tart, hogy munkahelyek szűnnek meg a német autóiparban. Elmar Kühn, a UNITI ügyvezető igazgatója ennek fényében tartós adócsökkentést, valamint a belső égésű motoros autókra vonatkozó tilalom teljes visszavonását sürgette.
