Magyarország csatlakozott az Ukrajna melletti közös nyilatkozathoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt
Az Európai Unió és további ötven ország, köztük Magyarország is támogatott egy közös nyilatkozatot, amelyet szeptember 23-án, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt adtak ki. A dokumentumot Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ismertette az Európai Unió, valamint összesen 51 ország nevében. A nyilatkozatot valamennyi uniós tagállam mellett Ukrajna, Georgia és Moldova is aláírta.
A nyilatkozat aláírói ismételten kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, amely továbbra is Oroszország agressziós háborújával néz szembe. „Ukrajna békét akar. Mi is békét akarunk” – áll a dokumentumban, amely szerint a teljes körű háború immár négy éve, hat hónapja és harminc napja tart, és az emberi veszteségek száma tovább nő.
Az aláírók mély aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország fokozza a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat Ukrajna-szerte, ami az ENSZ adatai szerint az elmúlt hónapokban rekordmagas számú áldozathoz vezetett. Felszólították a feleket a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartására, az elszámoltathatóság biztosítására és a civilek védelmére.
A nyilatkozat különösen aggasztónak nevezte a Fekete-tengeren végrehajtott támadásokat, és megfogalmazta, hogy Oroszország megpróbálja ellehetetleníteni az ukrán gabonaexportot, ezzel veszélyeztetve a globális élelmezésbiztonságot. Az aláírók támogatásukról biztosították azokat a törekvéseket, amelyek a Fekete-tengeren a hajózás szabadságának garantálását szolgáló megállapodás létrehozására irányulnak, emellett a kereskedelmi hajózás és a kritikus infrastruktúra védelmére szólítottak fel.
Oroszországot arra is felszólították, hogy végre tegye meg a szükséges lépéseket az érdemi diplomácia és tárgyalások felé, amelyek békéhez vezetnek. Az Európai Unió, Ukrajna és a többi aláíró ország sürgette Oroszországot, hogy haladéktalanul, biztonságosan és feltétel nélkül tegye lehetővé minden fogva tartott, erőszakkal elszállított vagy deportált ukrán civil – köztük gyermekek – hazatérését. A nyilatkozat a hadifoglyok teljes körű visszaszolgáltatását, valamint valamennyi internált visszatérését is szorgalmazza, amelyek a dokumentum szerint jelentős bizalomépítő intézkedések lehetnének.
A közös nyilatkozatot Ukrajna, az Európai Unió, valamint Albánia, Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Kanada, Costa Rica, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Németország, Görögország, Honduras, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Japán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Monaco, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Észak-Macedónia, Norvégia, Panama, Lengyelország, Portugália, a Koreai Köztársaság, Moldova, Románia, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság nevében adták ki.
A nyilatkozat aláírása összefügg a Magyarország és Ukrajna közötti közelmúltbeli diplomáciai feszültségekkel is. A hét elején kisebb szópárbaj zajlott az X-en Magyar Péter miniszterelnök és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter között, miután utóbbi „orbánizmussal” vádolta meg a magyar kormányfőt, amiért hétfőn a parlamentben Magyar Péter kijelentette, hogy Magyarország nem tagja a Volodimir Zelenszkij által életre hívott Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésnek, és hazánkban nem épülhet meg a Mol–Naftogaz megállapodás alapján az ukrán stratégiai üzemanyagtároló.
Orbán Anita külügyminiszter New Yorkból adott interjút csütörtök este az Index Kibeszélő című műsorának. A tárcavezető azt mondta, hogy sikerült rendezni a konfliktust a hét eleji Magyar Péter és Andrij Szibiha közötti szópárbaj után. Hangsúlyozta, hogy amíg a nyilvánosság csak a közösségi médiában zajló eseményekről értesült, addig a háttérben több megbeszélés is volt Magyarország és Ukrajna között. Orbán Anita napi szinten kapcsolatban van az ukrán miniszterelnök-helyettessel, és azt ígérte, októberben az ukrán parlament elé kerülhet a kárpátaljai magyarok helyzetét rendező törvénytervezet.
