Rendkívüli helyzet Lengyelországban: orosz támadás miatt repülőtereket zártak le, emelik a készültségi szintet
Átmenetileg leállították a forgalmat szerda reggel a lengyelországi Lublin és Rzeszów repülőterén a lengyel légierő műveletei miatt – közölte az X-en a lengyel légi közlekedési hatóság (PANSA).
A lengyel hadsereg tájékoztatása szerint a szárazföldi légvédelmi rendszerek és a felderítő radarok készenlétben állnak. Az intézkedések az Ukrajna elleni orosz rakétacsapásokkal összefüggésben történtek.
Szeptemberben Lengyelország már több alkalommal vezetett be légtérzárat az Ukrajnával határos területein. Az orosz–ukrán háború kezdete óta visszatérővé vált, hogy Lengyelország keleti részén ideiglenesen korlátozzák a polgári légi közlekedést, amikor Oroszország nagyobb légitámadást indít Nyugat-Ukrajna ellen. A lépések célja, hogy a lengyel és szövetséges katonai gépek szabadon használhassák a légteret.
Különösen érzékeny pont a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőtere, ugyanis a létesítmény az Ukrajnának szánt nyugati katonai és humanitárius szállítmányok egyik legfontosabb elosztóközpontjává vált, ezért az ottani katonai aktivitás jóval nagyobb figyelmet kap, mint egy szokásos reptérzár.
A lengyel eljárás az elmúlt időszakban többször hasonló forgatókönyvet követett. Orosz drón- vagy rakétatámadás esetén magasabb készültségbe helyezik a légvédelmet és a radarokat, katonai repülőgépek emelkednek a levegőbe, a veszélyeztetett térségben pedig átmenetileg korlátozhatják a polgári repülést.
Szeptember közepén egymást követő több napon is felfüggesztették a forgalmat Rzeszówban és Lublinban az Ukrajna elleni orosz támadások idején. Szeptember 19-én a lengyel hadsereg később azt közölte, hogy befejeződött a megelőző katonai művelet, a légvédelmi és radarrendszerek visszatértek a szokásos működéshez, lengyel légtérsértést pedig nem észleltek.
Hasonló helyzet alakult ki szeptember 28-án is, amikor egy orosz drón az ukrán oldalon, a dorohuski határátkelő közelében csapódott be. Lengyelország katonai repülőgépeket indított, a légvédelmet készültségbe helyezték, Rzeszówban és Lublinban pedig ideiglenesen leállt a légiforgalom. A lengyel hatóságok szerint a drón ekkor sem sértette meg az ország légterét.
A reptérzár önmagában ezért még nem jelent közvetlen katonai eszkalációt. A korábbi esetek jelentős részében elővigyázatossági intézkedésről volt szó: a katonai gépek felszálltak, a polgári légiforgalmat korlátozták, majd néhány órán belül visszaállt a normál működés.
Egészen más helyzetet teremtene, ha a lengyel hatóságok megerősítenék, hogy orosz drón vagy rakéta jutott be az ország légterébe. Ennek ugyanis már NATO-vonatkozása is lehet, és felvetheti az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke szerinti konzultáció kérdését. A szövetség 5. cikke ennél magasabb küszöböt jelent: annak alkalmazása fegyveres támadás megállapításához kötődik, így egy légtérsértés önmagában nem jelenti automatikusan a kollektív védelem életbe lépését.
A helyzet kritikusságát jól mutatja a 2025. szeptemberi incidens, amikor Lengyelország NATO-szövetségesi támogatással orosz drónokat lőtt le a saját légterében. Ez volt az első ismert alkalom az ukrajnai háború alatt, amikor egy NATO-tagállam fegyverrel lépett fel ilyen eszközökkel szemben.
