Kurz szerint Magyarország és Lengyelország példakép lehet Európa számára
Sebastian Kurz volt osztrák kancellár a franciaországi zavargások nyomán élesen bírálta Európa migrációs politikáját, és arra figyelmeztetett, hogy hasonló erőszakos jelenetek más nyugat-európai nagyvárosokban is kialakulhatnak. Az Osztrák Néppárt egykori vezetője az Instagramon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: a történtek csaknem két évtizednyi sikertelen migrációs politika következményei. Szerinte Magyarországot évekig bírálták, ma viszont Budapest, Varsó és Prága a nyugalom szigetei.
„Számomra ez csaknem két évtizednyi sikertelen migrációs politika következménye. Magyarországot évekig bírálták – ma Budapest, Varsó és Prága a nyugalom szigetei. Ha nem változtatunk azonnal az irányon, hamarosan ugyanezeket a jeleneteket fogjuk látni Berlinben, Bécsben és Münchenben” – mondta Kurz.
A politikus szerint a franciaországi események súlyos figyelmeztetést jelentenek Európa számára. „A felgyújtott városházák, a kifosztott üzletek és a brutális erőszak Franciaországban és Európa más részein. Amit diáktiltakozásnak neveznek, az egyre inkább polgárháborús jelenetekre hasonlít. Az arab országok már csaknem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettek minket. Most pontosan ez történt” – írta.
Kurz állítása szerint a zavargások mögött szélsőséges politikai erők együttműködése áll. „A tömeg mögött a szélsőbaloldali szélsőségesek és a politikai iszlám baljós szövetsége húzódik meg. Mindkettő a felvilágosodás és a szabad, nyitott társadalmunk ellensége” – fogalmazott.
A franciaországi tüntetések szeptemberben kezdődtek, miután a hátrányos helyzetű térségek iskoláiban tanárhiány alakult ki. A megmozdulások később szélesebb társadalmi elégedetlenségnek adtak hangot, előtérbe kerültek a megélhetési költségek, a társadalmi egyenlőtlenségek és az állami kiadások csökkentése elleni tiltakozások is.
A hétvégi demonstrációkon több helyen összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Üzleteket fosztottak ki, épületeket és autókat gyújtottak fel, a rendőrség pedig többek között könnygázt is bevetett. A francia belügyminisztérium első tájékoztatása szerint összesen 2397 embert vettek őrizetbe a zavargásokkal összefüggésben.
A tiltakozások Emmanuel Macron francia elnök számára politikailag különösen nehéz időszakban robbantak ki. A következő rendes elnökválasztáson már nem indulhat, miközben Marine Le Pen választási esélyei is a politikai viták középpontjában állnak.
Kurz szerint Franciaország sorsát csak az európai migrációs politika gyors megváltoztatásával lehet elkerülni más nyugat-európai országokban. Példaként Magyarországot és Lengyelországot említette, ahol szerinte ezek a lépések sikeresek voltak, és figyelmeztetett, hogy enélkül hasonló erőszak Bécsben, Berlinben és Münchenben is fellángolhat a közeljövőben.
Gyors karrier és korrupciós botrány
Sebastian Kurz fiatalon, mindössze 16 évesen csatlakozott az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetéhez. Politikai karrierje gyorsan ívelt felfelé: 2013-ban külügyminiszter, 2017-ben pedig 31 évesen Ausztria történetének legfiatalabb kancellárja lett. Népszerűségét elsősorban határozott bevándorláspolitikájának és fiatalos politikai stílusának köszönhette.
2021 októberében azonban lemondott kancellári tisztségéről, miután korrupciós botrányba keveredett, és azzal gyanúsították, hogy közpénzekből finanszírozott, manipulált közvélemény-kutatásokkal és kedvező médiamegjelenésekkel segítette politikai felemelkedését. Kurz tagadta a vádakat, de a növekvő politikai nyomás miatt távoznia kellett a kormány éléről. Ugyanezen év decemberében teljesen visszavonult a politikától. Magyarországon erős politikai szálak kötötték össze Orbán Viktor volt miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is.
