Amerika kivonul Irakból: húsz év és 4500 halott katona után véget ér a háború – Irán töltheti be az űrt
Szeptember 30-ig kivonulnak az amerikai erők utolsó iraki támaszpontjaikról. A lépéssel több mint húsz évvel a Szaddám Huszein rendszerét megdöntő, 2003-as amerikai invázió után ismét véget ér az Egyesült Államok katonai jelenléte Irakban.
A mostani kivonulásról még 2024-ben, Joe Biden elnöksége alatt állapodott meg Washington és Bagdad, végrehajtása azonban már Donald Trump kormányzatára maradt. Mindez különösen érzékeny időszakban történik, miközben az Egyesült Államok és Irán között fegyveres konfliktus zajlik a Közel-Keleten.
Irán lehet a kivonulás egyik nagy nyertese
Az amerikai csapatok távozását Irán és az általa támogatott iraki fegyveres csoportok győzelemként ünneplik. Teherán az elmúlt évtizedekben jelentős politikai és katonai befolyást épített ki Irakban, több síita milícia pedig közvetlenül Irán támogatását élvezi.
Iraki biztonsági szakértők szerint az amerikai jelenlét eddig részben ellensúlyt jelentett Irán befolyásával szemben. Ennek megszűnése lehetőséget teremthet a Teheránhoz kötődő csoportoknak arra, hogy még nagyobb szerepet szerezzenek az ország biztonsági és politikai döntéseiben.
Az Irán által támogatott fegyveres szervezetek már történelmi győzelemként beszélnek a kivonulásról. Abu Mojtaba al-Jasziri, az Iraki Iszlám Ellenállás egyik parancsnoka szerint szeptember 30-án lezárul Irak történetének egy sötét fejezete. Irán régóta deklarált célja, hogy az amerikai katonai erők az egész Közel-Keletről távozzanak.
Az Iszlám Állam visszatérésétől is tartanak
Nem csak Irán növekvő befolyása okoz aggodalmat. Iraki biztonsági források szerint az amerikai kivonulás olyan vákuumot is teremthet, amelyet az Iszlám Állam megpróbálhat kihasználni.
Ennek komoly történelmi előzménye van. Az amerikai hadsereg 2011 végén egyszer már kivonult Irakból, kevesebb mint három évvel később azonban vissza kellett térnie, miután az Iszlám Állam hatalmas területeket foglalt el Irakban és Szíriában. Az amerikai erők ezt követően az iraki hadsereget segítették a terrorszervezet elleni, 2014 és 2017 között zajló nagyszabású háborúban.
Irakban ezért a teljes szuverenitás visszaszerzésének támogatói mellett olyanok is vannak, akik túl korainak tartják az amerikaiak távozását. Egy fallúdzsai szunnita törzsi vezető arról beszélt, hogy szerinte az ország még nem áll teljesen készen arra, hogy önállóan kezelje a biztonsági helyzetet.
Több mint 4500 amerikai katona halt meg Irakban
A kivonulással egy több mint két évtizedes amerikai katonai szerepvállalás ér véget. Az Egyesült Államok 2003-ban rohanta le Irakot, megdöntötte Szaddám Huszein rendszerét, majd éveken keresztül véres felkeléssel és felekezeti erőszakkal kellett szembenéznie.
A több mint húszéves iraki háborúk és katonai műveletek során mintegy 4500 amerikai katona vesztette életét. Az iraki konfliktusban nagyjából kétszer annyi amerikai halt meg, mint az afganisztáni háborúban.
Az amerikai csapatok távozásával most az iraki biztonsági erőkre hárul az ország védelmének elsődleges felelőssége. A legnagyobb kérdés az lehet, hogy Bagdad képes lesz-e egyszerre korlátozni az Iránhoz kötődő fegyveres csoportok befolyását és megakadályozni az Iszlám Állam újbóli megerősödését.
