Gázválságra figyelmezteti a tagállamokat az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság arra figyelmeztette a tagállamokat, hogy a közel-keleti konfliktus miatt az Európai Unió egyszerre nézhet szembe ellátási és árproblémákkal az energiapiacon. Dan Jorgensen energiaügyi biztos a 27 tagállam energiaügyi minisztereinek küldött levelében arra kérte a kormányokat, hogy sürgősen készüljenek fel a következő fűtési szezonra, folytassák a gáztárolók feltöltését, és szükség esetén ismét hozzanak a gáz- és villamosenergia-fogyasztást csökkentő intézkedéseket.
„Egy ellátási válsághoz kapcsolódó árválsággal állunk szemben” – fogalmazott Jorgensen a levelében. Az uniós biztos szerint a mostani helyzet ismét megmutatja, milyen sebezhetővé teszi Európát az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség. A Közel-Keleten zajló háború ugyanis nemcsak az ellátási kockázatokat növelte meg, hanem már most jelentős áremelkedést okozott az európai energiapiacon.
Több mint kétszeresére drágult a gáz
Az európai földgáz ára több mint megduplázódott az Irán elleni, amerikai vezetésű háború február végi kezdete óta, és szeptemberben 2022 vége óta nem látott szintre emelkedett. Ez égető kérdés az Európai Unió számára, mivel az energiaárak már az elmúlt években is a gazdaságpolitikai viták központi témái voltak. Az európai vállalatok rendszeresen arra panaszkodnak, hogy a magas energiaárak rontják a kontinens versenyképességét az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.
A drágulás közben a háztartásokra is egyre nagyobb nyomás nehezedhet. Több tagállam kormányára már most politikai nyomás helyeződik azért, hogy valamilyen módon tompítsák a növekvő rezsiköltségeket. A helyzetet nehezíti, hogy a gáztárolók idei feltöltése a megszokottnál jóval drágább és gazdaságilag kevésbé vonzó.
Már a gáztárolók feltöltése is komoly problémát okoz
Normális piaci környezetben a kereskedők nyáron olcsóbban vásárolnak földgázt, betárolják, majd a magasabb téli árak idején értékesítik azt. A közel-keleti konfliktus azonban megfordította ezt a logikát. A rövid távú gázárak jelenleg olyan magasak, hogy a nyári betárolás sok esetben már nem éri meg a kereskedőknek a téli határidős árakhoz képest. Vagyis éppen akkor kellene nagy mennyiségű földgázt vásárolni és raktározni, amikor annak ára különösen magas.
Ennek már látható eredménye van: az uniós gáztárolók jelenleg valamivel több mint 70 százalékos töltöttségen állnak, miközben az év ezen időszakában a szezonális átlag körülbelül 86 százalék. A különbség jelentős. Ha a geopolitikai helyzet nem javul, az EU-nak úgy kellene további nagy mennyiségű földgázt beszereznie a tél előtt, hogy közben az árak már most is rendkívül magasak.
Brüsszel inkább engedne a 90 százalékos célból
Az Európai Unió szabályai szerint a tagállamoknak a fűtési szezon előtt 90 százalék körüli töltöttséget kell elérniük a gáztárolókban. A szabályozás azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok tíz százalékponttal eltérjenek ettől a céltól. Kedvezőtlen piaci körülmények esetén további öt százalékpontos rugalmasság is alkalmazható.
Jorgensen leveléből az derül ki, hogy az Európai Bizottság most már kifejezetten számol ennek kihasználásával. Az energiaügyi biztos szerint a 90 százalékos feltöltési cél 80 százalékra történő csökkentése enyhíthetné az azonnali árnyomást és a tárolók feltöltésének költségeit. Ez azonban kompromisszumot jelent. A tagállamok így kevesebb gázzal vágnának neki a télnek, vagyis nagyobb mértékben függnének attól, hogy a hideg hónapokban folyamatosan rendelkezésre áll-e elegendő import.
Brüsszel ezért nemcsak a tárolási célok lazításáról beszél, hanem ismét előkerült az energiafogyasztás csökkentése is. Jorgensen arra kérte a tagállamokat, hogy ahol szükséges, mérlegeljék olyan intézkedések bevezetését vagy fenntartását, amelyek támogatják a tárolók további feltöltését, illetve csökkentik a gáz- és villamosenergia-keresletet.
Bármit választ Európa, fizetni kell érte
Az EU előtt így lényegében két rossz lehetőség áll: Ha a tagállamok mindenáron megpróbálják feltölteni a gáztárolókat a korábban meghatározott szintre, nagy mennyiségű gázt kell vásárolniuk egy olyan időszakban, amikor az árak már most több mint kétszer olyan magasak, mint a közel-keleti háború kitörése előtt. Ez közvetlenül növelheti a kereskedők, az energiacégek és végső soron a fogyasztók költségeit.
Ha viszont az EU lejjebb engedi a tárolási célokat, kevesebb azonnali vásárlásra lesz szükség, de Európa kisebb tartalékkal kezdheti meg a telet. Egy hidegebb időszak vagy az importellátás további zavara ilyen helyzetben ismét gyors áremelkedést idézhet elő.
A Bizottság levelének legfontosabb üzenete ezért az, hogy a február óta tartó energiapiaci drágulás után Brüsszel már a következő télre is válságforgatókönyvvel készül. Az európai gáztárolók a szokásosnál jóval kevésbé vannak feltöltve, az új készletek beszerzése drága, az ellátási bizonytalanság pedig közben nem csökkent.
