Zavargások Franciaországban: Európa-szerte nő a feszültség, Németország lehet a következő
Franciaországban a hétvégén csaknem 1500 üzletet érintő fosztogatási hullám söpört végig, Párizsban egyetlen éjszaka alatt 500 embert vettek őrizetbe. A fővárosban még vasárnap délután is több tucat rohamrendőr állt őrt a betört kirakatok és elszenesedett barikádok mellett. Emmanuel Macron távozó elnök „szégyenről és haragról” beszélt a zavargások után.
Erőszakos összecsapásokról érkeztek jelentések Franciaország mellett Belgiumból és Olaszországból is. Albániában már csaknem egy hete tartanak a zavargások. Portugáliában a bérek, a lakhatás és a megélhetési költségek álltak a tiltakozások középpontjában, Spanyolországban hetek óta tartanak a lakhatási helyzet miatti tüntetések, Görögországban pedig diákok vonultak utcára lakhatási okokból. A megmozdulásokban a fiatal korosztályok járnak az élen, Milánóban a hétvégén 11–13 éves gyerekek pusztítottak a belvárosban.
A politikai baloldal ösztönözheti a tiltakozásokat
A megmozdulások politikai ösztönzése gyakran a radikális baloldalról érkezik. Franciaországban a diáktüntetések mögött Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus áll, aki a fiatal korosztályokat igyekszik maga mellé állítani. Olaszországban a jobboldali Giorgia Melonit igyekeznének kiszorítani a hatalomból. Albánia kivétel, ott a szocialista kormány elleni elégedetlenség élén a középjobb demokratikus párt áll.
A francia zavargások különösen gyúlékony helyzetben jelentenek fenyegetést Európa számára: a kontinenst két háború és egy elhúzódó energiaválság szorongatja, miközben a közelgő választások előtt a jobboldal tör előre, a baloldal pedig az utcán igyekszik visszacsapni. A Bloomberg zavargási kockázati indexe szerint a G7-országok közül Franciaország vezet 41,03 ponttal, az Egyesült Államok követi 36,99 ponttal, majd Németország áll a harmadik helyen 32,25 ponttal.
Súlyos gazdasági nyomás a háttérben
Franciaországban rendszeressé vált, hogy az elégedetlenség zavargásokba torkollik, miközben a kormányzat képtelen úrrá lenni a helyzeten. A franciák 2019 óta további ezermilliárd euróval növelték adósságukat, a felmérések szerint mégis átlagosan havi 500 euró hiányzik ahhoz, hogy kényelmesen fedezni tudják kiadásaikat. A mostani zavargásokat rövid távú politikai kudarcok robbantották ki: a hatóságok nem számítottak arra, hogy országszerte több mint félmillió ember vonul az utcára, Marseille-ben pedig több ezer fosztogató jelent meg. Limoges polgármestere több erőforrást követelt a rendőrségnek, amely szerinte felszereltségben alulmarad a rendbontókkal szemben.
A helyzetet súlyosbította, hogy a kormány nem tudott érdemi párbeszédet kezdeni a tiltakozó középiskolásokkal. A költségvetési mozgástér hiánya miatt – az emelkedő kötvényhozamok és az állami hitelfelvételi költségek növekedése miatt – a kormány nem tudott több pénzt fordítani a problémák kezelésére. A hétvégén az új sárgamellényesek az alacsony bérek és a magas adók miatt tiltakoztak, miközben maszkos csoportok rongáltak.
Választási sorozat előtt áll Európa
A következő időszakban több kritikus európai tagállamban tartanak választásokat. Bulgáriában október 25-én elnökválasztás lesz, Spanyolországban november 29-én előrehozott parlamenti választást tartanak. Németországban 2027. január 30-án a Szövetségi Gyűlés államfőt választ, a jelenlegi Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalíció után. Görögországban 2027 tavaszára tervezik a parlamenti választást, Finnországban 2027. április 18-án lesz voksolás. Franciaországban 2027. április 18-án és május 2-án tartanak elnökválasztást, amelyet előrehozott parlamenti választás követhet. Hollandiában 2027. május 24-én közvetett szenátusi választás lesz, Lettországban 2027-ben a parlament választ államfőt. Szlovákiában 2027 szeptemberére, Lengyelországban 2027 őszére várható parlamenti választás, Szlovéniában 2027 őszén elnökválasztás lesz, Olaszországban pedig 2027-ben, várhatóan ősszel tartanak parlamenti választást.
