Az Európai Bizottság javasolta a Magyarország elleni jogállamisági eljárás intézkedéseinek feloldását
Az Európai Bizottság azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket. A Bizottság szeptember 23-án közzétett javaslata szerint Magyarország azonosította és kezelte a korábban feltárt hiányosságokat.
A döntés 4,2 milliárd eurónyi, mintegy 1500 milliárd forintnyi kohéziós forrás felszabadítását jelentené. A végső döntést a Tanács hozza meg, az ügy a tervek szerint az október 13-i Általános Ügyek Tanácsának ülésén kerülhet napirendre.
Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója az InfoRádióban azt mondta: a Bizottság döntése után a pénz folyósítása gyakorlatilag biztossá vált. „Úgyhogy 100 százalékra vehető, hogy október 13-án, amikor az általános ügyek tanácsülése lesz Brüsszelben, zöld lámpát kap Magyarország” – fogalmazott.
A tudósító szerint az Európai Parlament ezt a döntést már nem tudja megakadályozni.
Jogvita egy korábban feloldott, 10 milliárd eurós csomag miatt
Zsíros Sándor elmondta azt is, hogy egy másik ügyben továbbra is jogvita zajlik: ez a 2023-ban jóváhagyott 10 milliárd eurós kohéziós forrás, amelyet még Orbán Viktor idején oldott fel a Bizottság. Az Európai Parlamentben korábban több képviselő is vitatta a Bizottság 2023. decemberi döntését, amely lehetővé tette Magyarország számára a korábban blokkolt kohéziós források egy részének igénylését.
A jogvita egyik állítása szerint a döntés mögött politikai alku állt, amit a Bizottság tagadott. A tudósító szerint a per még folyamatban van, de azóta megváltozott a politikai környezet, ezért többféle forgatókönyv is elképzelhető.
A források felhasználását szigorú keretek szabályozzák
A most felszabaduló 4,2 milliárd euró nem szabadon elkölthető pénz. „A 4,2 milliárd euró nem olyan helikopterpénz, amit rá lehet felülről szórni a lakosságra, hanem konkrét célja van” – hangsúlyozta Zsíros Sándor.
A források elsősorban közlekedésfejlesztésre és felzárkóztatásra használhatók. A projektek egy része már meg is valósult, így az utófinanszírozás révén a korábban kifizetett összegek elszámolása javíthatja a költségvetési egyenleget is.
A pénzek felhasználását az elmúlt évek vitái miatt szigorúbb ellenőrzési rendszer kíséri. A 27 mérföldkő középpontjában a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a pénzek végső kedvezményezettjeinek azonosíthatósága áll.
Magyarország közben csatlakozott az Európai Ügyészséghez is: a Bizottság júliusban erősítette meg a magyar részvételt, amely augusztusban lépett hatályba.
A kohéziós pénzeknél nincs olyan szoros határidő, mint a helyreállítási alapok esetében. A magyar kormány és az Európai Bizottság tavasszal és nyáron szorosan egyeztetett arról, hogy elsősorban olyan nagyobb projekteket valósítsanak meg, amelyek egyszerűen elszámolhatók és ténylegesen megvalósíthatók. Zsíros Sándor szerint itt elsősorban vasúti felújításokról és bizonyos infrastruktúra-fejlesztésekről volt szó, emiatt jó esély van arra, hogy a felszabaduló forrásokat Magyarország ténylegesen le is tudja hívni és el tudja számolni.
