Brüsszelből szivárogtatták ki a fenyegetés miatt: titokban készít válságtervet az EU – halálos hibrid támadásra készülnek
Az Európai Unió tagállamai már arra a forgatókönyvre is készülnek, hogy egy hibrid támadás több ember halálát okozza Európában. Az uniós nagykövetek az elmúlt hetekben szigorúan zárt ajtók mögött egyeztettek arról, hogyan reagálna az EU egy ilyen fenyegető válságra.
Az egyeztetések felgyorsultak azután, hogy augusztusban robbanóanyaggal megrakott drónt találtak a lipcsei repülőtéren. Az eset az uniós döntéshozók számára azt jelezte, hogy a kontinensen zajló fenyegető hibrid műveletek már nem csupán infrastrukturális vagy informatikai károkat okozhatnak.
Öt uniós diplomata és tisztviselő szerint a 27 tagállam nagykövetei korlátozott körülmények között találkoztak, vagyis telefonok és asszisztens munkatársak nélkül. A megbeszélések középpontjában már nem pusztán a kibertámadások, választási beavatkozások és szabotázsakciók álltak, hanem a tömeges áldozatokkal járó támadásokra adandó válaszlehetőségek.
Az EU szerint Oroszország Ukrajna 2022-es megtámadása óta fokozta a kiberakciókat, szabotázsakciókat és egyéb titkos műveleteket az unió területén.
„Fel kell készülnünk valami komolyra” – mondta egy magas rangú uniós diplomata, aki szerint a lipcsei eset megmutatta, hogy egy több halálos áldozattal járó súlyos incidens egyáltalán nem kizárható.
Egy másik uniós tisztviselő ennél is borúlátóbban fogalmazott: az orosz műveletek léptéke és intenzitása miatt szerinte előbb-utóbb elkerülhetetlenek lehetnek a halálos áldozatok, és eddig csak a szerencsén múlt, hogy nem történt ilyen.
Az elmúlt időszakban több komolyan aggasztó incidens is történt. A lipcsei repülőtéri eset mellett gyanús tűz ütött ki egy lengyelországi, Starlink-kommunikációt kiszolgáló földi állomáson, miközben az európai hatóságok egy olyan tervet is feltártak, amelyben közlekedési csomópontokban helyeztek volna el gyújtószerkezeteket. A Fekete-tengeren pedig egy hajó dróntámadás következtében süllyedt el, több tengerész pedig eltűnt.
Vészcsapatokat és uniós pénzt is bevetnének
Az uniós diplomaták többek között arról tárgyalnak, hogy vészhelyzeti reagáló csapatokat lehetne a megtámadott tagállamba küldeni, illetve hogyan lehetne gyorsan felszabadítani uniós forrásokat a károk kezelésére. Az is kérdés, hogyan kommunikálnának egy ilyen helyzetben az uniós intézmények vezetői.
Az Európai Bizottság már korábban létrehozott egy úgynevezett hibrid eszköztárat, amely a kibertámadások, a választási beavatkozás és a szabotázsakciók összehangolt kezelését szolgálja. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azonban egy új „vészhelyzeti biztonsági protokoll” létrehozását is felvetette, valamint egy európai biztonsági tanács létrehozását szorgalmazta.
A tervek várhatóan az ősszel bemutatandó európai biztonsági stratégia részét képezik.
Attól tartanak, hogy az EU rádupláz a NATO-ra
Az új mechanizmusok ötlete azonban nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében. Több diplomata szerint már most is rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel egy komoly válság kezelhető.
Az egyik meglévő mechanizmus a politikai integrált válságreagálási rendszer (IPCR), amelyet az EU többek között a koronavírus-járvány idején is alkalmazott. Egy érintett tagállam kérésére az uniós soros elnökség rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen uniós és külső szervezetek, így akár a NATO és az ENSZ szakértői is részt vehetnek. A háttérben ezért komoly vita zajlik arról, hogy hol húzódjon az EU és a NATO feladatmegosztásának határa. Egyes diplomaták szerint az új uniós struktúrák létrehozása hónapokat vehet igénybe, miközben ugyanazokat a feladatokat részben már meglévő intézmények is képesek ellátni.
Bonyolítja a helyzetet, hogy miután az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég tartott évértékelőjében lényegében egy „európai NATO” alapjait jelentette be, Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy országa ellen orosz hibrid támadás várható, melyben drónokat és rakétákat is bevetnének. Oroszország pedig már arról beszélt a kalinyingrádi enklávé vonatkozásában, hogy területi egysége védelme érdekében akár atomfegyvereket is kész bevetni.
A szakértői javaslat szerint érdemes lenne világosan szétválasztani a szerepeket: a NATO kezelhetné a hírszerzést és a katonai elrettentést, míg az EU elsősorban a polgári válságkezelésre és a tagállamok támogatására koncentrálhatna.
A tét egyre nagyobb, miközben Európában a hibrid támadások és a katonai fenyegetések egyre inkább összekapcsolódnak. A tagállamoknak így nemcsak azt kell eldönteniük, hogyan reagálnának egy esetleges halálos támadásra, hanem azt is, hogy ki vezesse a választ, ha a hibrid háború átlépi a tömeges emberáldozatok küszöbét.
