Sztrájkkal fenyegetnek a Volkswagen dolgozói: januártól megbénulhat a német autógyártó
Januártól nagyszabású sztrájkok béníthatják meg Európa legnagyobb autógyártóját, a Volkswagent, miután a német IG Metall szakszervezet ultimátumot adott a vállalat vezetésének. A munkavállalói érdekképviselet október végéig várja, hogy a konszern visszavonja a kollektív bérmegállapodások felmondását. Ellenkező esetben a dolgozók 2027 elejétől munkabeszüntetésekkel próbálhatják megakadályozni a tervezett megszorításokat.
A konfliktus szeptember végén éleződött ki, amikor a Volkswagen felmondta a németországi munkavállalóival kötött bérmegállapodások szinte mindegyikét. Ezzel olyan, évtizedek óta érvényben lévő munkafeltételek is újratárgyalhatóvá váltak, mint a munkaidő szabályozása és a szabadság idejére járó díjazás.
Thorsten Groeger, az IG Metall vezető tárgyalója a hannoveri egyeztetéseket követően világossá tette, hogy a szakszervezet nem fogadja el a vállalat döntését. A szakszervezet október végéig adott határidőt a vezetésnek. Groeger szerint ha addig nem vonják vissza a megállapodások felmondását, olyan folyamat indulhat el, amely megnyitja az utat a Volkswagen üzemeiben a munkabeszüntetések előtt. A dolgozók jelenleg még nem sztrájkolhatnak, mert a munkabékét biztosító megállapodás 2026 végéig érvényben marad. Január 1-jétől azonban megszűnik ez a korlátozás, így a konfliktus akár a gyártás leállásához is vezethet.
A Volkswagen történetének legnagyobb leépítése zajlik
A szakszervezetek fellépésének hátterében a Volkswagen példátlan méretű szerkezetátalakítása áll. A vállalat összesen mintegy 100 ezer munkahely megszüntetésével számol, miközben akár négy németországi gyár bezárása is napirendre kerülhet.
A Volkswagen felügyelőbizottsága jóváhagyta a konszern 89 éves történetének legnagyobb átalakítását. Az új program további 50 ezer munkahely megszüntetésével számol a már korábban elindított, hasonló nagyságrendű leépítéseken felül. A vállalat vezetése 2030-ig az értéklánc egészében 20 milliárd euró (mintegy 7800 milliárd forint) megtakarítását tervezi, miközben az általános működési költségeket további 11 milliárd euróval (mintegy 4290 milliárd forinttal) mérsékelné.
A megszorítások azonban nem csak az álláshelyeket érintik. A Volkswagen üzemi tanácsa szerint a vállalat vezetése világszerte 660 ezer munkavállaló bérének befagyasztását is tervezi 2030-ig. Ez különösen érzékeny kérdés a német dolgozók számára, akik úgy vélik, hogy a konszern megsérti a 2024 végén megkötött, munkahelyvédelmi garanciákat is tartalmazó megállapodás szellemét. Daniela Cavallo, az üzemi tanács elnöke szerint a dolgozók tisztában vannak az autóipar megváltozott körülményeivel, de elvárják, hogy a vállalatvezetés velük együttműködve keressen megoldást. A Volkswagen ezzel szemben azzal érvel, hogy a gazdasági környezet a 2024-es megállapodás óta drámaian romlott, ezért elkerülhetetlenek a további költségcsökkentések.
Kína miatt került válságba a német autóipari óriás
A Volkswagen problémáinak egyik legfontosabb forrása a kínai piacon tapasztalható visszaesés. A konszern hosszú éveken keresztül jelentős nyereséget termelt a világ legnagyobb autópiacán, ám a helyi gyártók előretörése alapjaiban változtatta meg a versenyfeltételeket. Még a kínai Xpeng autógyártóval kialakított stratégiai együttműködés sem hozta meg a remélt áttörést. A Volkswagen és az Xpeng közös elektromos modelljéből, az ID. UNYX 08-ból az áprilisi bevezetést követő öt hónapban mindössze mintegy 1300 darabot értékesítettek. Ez havi átlagban 267 autót jelentett, miközben a vállalat eredetileg havi 3622 jármű eladásával számolt.
A lemaradás különösen látványos a kínai versenytársak teljesítményéhez képest. Ugyanebben az időszakban a Xiaomi YU7 modelljéből közel 57 ezer, a Zeekr 7X-ből pedig több mint 21 ezer darab fogyott. A Volkswagen kínai problémái a vállalat nyereségtermelő képességét is jelentősen meggyengítették. Míg korábban a konszern profitjának közel fele Kínából származott, ez az arány mára mintegy 10 százalékra csökkent.
A helyzetet tovább nehezítik az amerikai vámintézkedések, az elektromos átállás költségei és az európai autógyártás magas működési kiadásai. Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy az Audi négymilliárd dolláros összeszerelő üzemet tervez építeni Georgia államban, amely évente 200 ezer szabadidő-autót (SUV) gyárt majd. Az amerikai elnök vámintézkedései tavaly 1,2 milliárd eurós (mintegy 470 milliárd forintos) veszteséget okoztak az Audinak, amely az amerikai piacra szánt valamennyi járművét Európából vagy Mexikóból importálja. Donald Trump arról számolt be, hogy a Volkswagen tulajdonában lévő német luxusautó-márka, az Audi 4,2 milliárd dollárt fektet be a közeli Maconba. Az Audi tájékoztatása szerint a beruházás mintegy 4500 új munkahelyet teremt. Az építkezés a tervek szerint jövőre kezdődik, a gyártás pedig a 2030-as évek elején indulhat el.
