Már az összes klímaígéret betartása is kevés lenne – új fordulatot sürget az ENSZ
A párizsi megállapodásban a világ azt vállalta, hogy a felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti szinthez képest, és törekszik az 1,5 fokos korlát betartására. A jelenlegi intézkedések mellett azonban a bolygó mintegy 2,8 fokos felmelegedés felé halad ebben az évszázadban, és a kormányok összes klímaígéretének teljesítése is csak körülbelül 2,6 fokra mérsékelné a folyamatot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának új jelentése szerint.
A jelentés megállapítja, hogy az 1,5 fok jelentősebb túllépése már nem kerülhető el, de gyors kibocsátáscsökkentéssel még korlátozható, hogy mekkora mértékben emelkedik a hőmérséklet e határ fölé, és mekkora károkat okoz a további felmelegedés.
A néhány fokos emelkedés már most érezhető következményekkel jár
A néhány fokos emelkedés megtévesztően kevésnek tűnhet, valójában a teljes bolygó átlaghőmérsékletének változását jelenti. Ez nem egyszerűen enyhébb tavaszokat és melegebb nyarakat hoz, hanem veszélyesebb hőhullámokat, sok helyen szárazabb tájakat és hevesebb esőzéseket. A Munich Re viszontbiztosító becslése szerint az árvizek, heves zivatarok és erdőtüzek 2025-ben mintegy 166 milliárd dolláros kárt okoztak világszerte, amelyből körülbelül 98 milliárdot fedezett biztosítás. A hőhullámok és az aszályok veszteségei ebben az összegben nem szerepelnek.
A károknak nem minden része írható a klímaváltozás számlájára, a felmelegedés azonban számos esetben növeli a katasztrófáknak kedvező időjárás esélyét vagy súlyosságát. A tavalyi spanyolországi és portugáliai erdőtüzeket tápláló forró, száraz, szeles körülményeket egy kutatás szerint mintegy negyvenszer valószínűbbé tette az ember okozta felmelegedés. A tét ezért nagyon is hétköznapi: hány otthon válik lakhatatlanná, mennyi termés pusztul el, és mekkora összegeket kell újjáépítésre, védekezésre és egészségügyi ellátásra fordítani.
Jelentős kibocsátáscsökkentés kellene a visszaforduláshoz
A jelentés egy olyan lehetőséget vizsgál, amelyben a felmelegedés az évszázad közepe körül 1,7–1,8 fokon tetőzne, majd 2100-ra visszatérhetne 1,5 fokra vagy az alá. Ehhez a szükséges kibocsátáscsökkentés jóval meghaladná a jelenlegi vállalásokat: 2030-ra 18, 2035-re 45, 2040-re pedig 69 százalékos visszafogást jelentene a 2025-ös szinthez képest. Még így is csak körülbelül 50 százalékos esély lenne a század végi visszatérésre.
Az energiaellátásban már elindult az átalakulás. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a megújuló energiaforrások tavaly a világ áramtermelésének 34 százalékát adták, szemben az egy évtizeddel korábbi 23 százalékkal. Csakhogy egyre több áramot is használunk, az új napelemek és szélerőművek ezért jelentős részben a növekvő fogyasztást fedezik, ahelyett, hogy kiváltanák a szennyező termelést. Az IEA előrejelzése szerint az áramtermelés globális szén-dioxid-kibocsátása 2030-ig csupán stagnálhat, a klímacélokhoz viszont már nem elég megállítani a növekedést, gyorsan csökkenteni kellene a kibocsátást is.
Az ENSZ által vizsgált kedvezőbb jövőhöz a szénből előállított áram mennyiségét 2035-re legalább háromnegyedével kellene visszavágni, 2040-re pedig gyakorlatilag megszüntetni. Ez a fosszilis energia visszaszorítása mellett hatalmas tisztaenergia-beruházásokat és takarékosabb energiafelhasználást igényelne.
A későbbi kibocsátáscsökkentés önmagában nem elegendő
A jelentés szerint a későbbi lehűléshez már a kibocsátás gyors visszafogása sem lenne elegendő, a légkörbe került szén-dioxid egy részét is el kellene távolítani: az évszázad során összesen mintegy 320 milliárd tonnát. Az UNEP figyelmeztetése szerint ez drága és bizonytalan vállalkozás, egyes technológiák pedig nagy léptékben még nem nyújtanak bizonyított megoldást, ezért nem lehet arra alapozni, hogy a most kibocsátott szén-dioxidot később egyszerűen kivonjuk a levegőből.
A kormányok legközelebb a november 9. és 20. között Antalyában rendezendő COP31 klímacsúcson tárgyalnak a további lépésekről. Az új jelentés alapján a távoli határidők mellé olyan döntések kellenek, amelyek már a következő években csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
