Kedden folytatódnak a minimálbér-tárgyalások, továbbra is nagy a szakadék a felek között
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül kedden folytatódnak az egyeztetések a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. A szociális partnerek ezúttal a költségvetési keretek tükrében vizsgálják a lehetséges megoldásokat, az álláspontok azonban továbbra is jelentősen eltérnek.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a keddi ülésen a Pénzügyminisztérium képviselője is jelen lesz, aki a költségvetésről fog beszélni, így a béremelést a költségvetés kontextusában tudják értékelni a felek.
A munkavállalói oldalról Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke közölte: tisztázni kell, hogy a munkaadói és a kormány oldal komolyan gondolja-e a hároméves bérmegállapodás teljesítését. Megdöbbentőnek nevezte a munkáltatói bérajánlatot, és bízik abban, hogy azt feljebb tudják tornászni.
Legutóbb október 20-án tartottak bértárgyalást, akkor a munkaadói oldal egységes álláspontot képviselve 4 százalékos minimálbéremelésre tett ajánlatot, a szakszervezetek a hároméves bérmegállapodás továbbvitelében voltak érdekeltek. A kormányzati oldal akkor annyit közölt, hogy az adatszolgáltatás megtörtént, és ismertették az adójóváírás tervezett hatását a nettó jövedelmekre.
A 2024 novemberében kötött hároméves bérmegállapodás 2027-ben eredetileg 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A bértárgyalásokat befolyásolhatja, hogy jövőre 9 százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját.
A munkáltatói oldal szerint a megállapodás alapjául szolgáló gazdasági várakozások nem teljesültek, ezért a korábban rögzített emelési ütemet is felül kell vizsgálni. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a magyar gazdaság 2023 és 2025 között összességében lényegében stagnált, 2026-ban pedig 1,8 százalékos növekedés várható, így a 14 százalékos emelés jelentős terhet róna a vállalkozásokra.
Perlusz László korábban arról beszélt, hogy az elmúlt három évben összesen 3 százalékkal sem nőtt a magyar gazdaság, miközben az eredeti várakozások 12 százalékos bővüléssel számoltak. A hároméves megállapodás maga is lehetőséget biztosít az újratárgyalásra, ha a növekedés, az infláció vagy a keresetek alakulása jelentősen eltér a tervezettől. A 4 százalékos ajánlat nemcsak a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra is vonatkozik.
A tárgyalások egyik legfontosabb új eleme a bejelentett személyijövedelemadó-csökkentés, amely a munkáltatói oldal szerint mérsékelheti a szükséges bruttó béremelés mértékét. Perlusz László szerint az adócsökkentés önmagában mintegy 9 százalékkal növelheti a minimálbéren foglalkoztatottak nettó jövedelmét, ehhez adódna a 4 százalékos bruttó béremelés, így a két intézkedés együttes hatása megközelítheti a 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést. A garantált bérminimum esetében az adócsökkentés önmagában 7–8,5 százalékos nettó emelkedést eredményezhet. A kedvezmény 680 ezer forintos keresetig, fokozatosan csökkenő mértékben járna.
A szakszervezetek ugyanakkor továbbra is a korábban elfogadott bruttó béremelési pálya teljesítését szeretnék elérni, vagyis az adócsökkentés egyelőre nem hozta közelebb a felek álláspontját.
Az MGYOSZ szerint a legalacsonyabb keresetek emelése a magasabb fizetési kategóriákban is bérkorrekciós nyomást idéz elő, mert a munkáltatók igyekeznek megőrizni a munkakörök közötti bérkülönbségeket. Perlusz László szerint az alacsonyabb keresetűek nettó fizetésének jelentősebb növekedése feszültséget okozhat azok körében, akik valamivel magasabb bruttó bérért dolgoznak. Ezt részben mérsékelheti, hogy az adókedvezmény a minimálbér feletti kereseti sávokra is kiterjedne. A jelentős különbség ellenére a munkáltatói oldal nem tartja kizártnak a megállapodást, Perlusz László lát esélyt arra, hogy a 4 és a 14 százalékos ajánlat közeledjen egymáshoz.
