Megtorpantak a magyar vállalkozások: egyre többen tartanak a gazdasági helyzet romlásától – a beruházások is veszélybe kerültek
Ismét romlott a hazai cégek hangulata, a korábbi bizakodást egyre nagyobb bizonytalanság váltja fel. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások óvatosabbá váltak a beruházásokkal és a munkaerő-felvétellel kapcsolatban, miközben a gazdasági kilátásokat is egyre kedvezőtlenebbül ítélik meg.
A VOSZ Barométer indexe 2026 harmadik negyedévében 52-ről 50 százalékra csökkent, ezzel visszatért a semleges tartományba – ismertette Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója, a VOSZ társelnöke a szervezet keddi sajtóeseményén.
A visszaesés mögött elsősorban az üzleti hangulat és a beruházási hajlandóság gyengülése áll. Az üzletihangulat-alindex 63-ról 58 százalékra, a beruházási mutató 30-ról 27 százalékra csökkent, miközben a vállalkozások pénzügyi helyzetét mérő alindex 64 százalékra javult.
A gazdasági környezet megítélése különösen kedvezőtlenül alakult: a VOSZ-tagok 44 százaléka arra számít, hogy a következő negyedévben romlik a gazdasági helyzet, mindössze 21 százalékuk vár javulást. Egy negyedévvel korábban még mindkét tábor 30 százalékot képviselt. A vállalkozások 35 százaléka változatlan helyzetre számít. A nem VOSZ-tag cégek körében is a pesszimisták vannak többségben: 39 százalékuk romlást, 23 százalékuk javulást vár.
A gazdasági környezettel kapcsolatos aggodalmak közül ismét a kiszámíthatatlanság került az első helyre. A VOSZ-tagok körében az ezt említők aránya egyetlen negyedév alatt 14-ről 22 százalékra emelkedett, a szervezeten kívüli vállalkozásoknál 15-ről 20 százalékra nőtt. A magas adóterhek említési aránya a VOSZ-tagok körében 4-ről 13 százalékra ugrott. A magas energiaárakat és a gazdaságpolitikát egyaránt 9 százalék nevezte meg problémaként, az árfolyam alakulását 7 százalék említette.
A mindennapi üzletmenetben továbbra is a munkaerőhiány a leggyakrabban említett akadály, bár aránya 21-ről 15 százalékra mérséklődött. A megrendelések elmaradását és a kiszámíthatatlanságot egyaránt 13 százalék tartja meghatározó problémának. A veszteséges működés maradt a legnagyobb üzleti kockázat: az ezt említők aránya 24-ről 28 százalékra emelkedett, míg az időjárással és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok említése 13-ról 20 százalékra nőtt.
A felmérés egyik legkedvezőtlenebb eredménye a beruházási hajlandóság visszaesése. A VOSZ-tagok körében az új fejlesztést tervező vállalkozások aránya egyetlen negyedév alatt 37-ről 26 százalékra zuhant, az új üzleti lehetőséggel találkozó cégek aránya pedig 11-ről 10 százalékra csökkent. A beruházások visszafogása a munkaerőpiacon is érezteti hatását: az új dolgozók felvételét tervező vállalkozások aránya 24-ről 22 százalékra mérséklődött, miközben az elbocsátásokat szükségesnek tartó cégek aránya 7-ről 12 százalékra emelkedett. A nem VOSZ-tagok körében mindössze 7 százalék számol elbocsátásokkal.
A vállalkozások árbevételi várakozásai sem adnak okot bizakodásra. Az éves terv teljesítésére vagy túlteljesítésére számító VOSZ-tagok aránya 69-ről 61 százalékra csökkent, vagyis a cégvezetők közel 40 százaléka már valamilyen elmaradással kalkulál. A vevői fizetési fegyelem megítélése szintén romlott: a VOSZ-tagok 44 százaléka érzékelt kedvezőtlen változást, szemben az előző negyedévi 35 százalékkal, miközben mindössze 6 százalék számolt be javulásról.
A romló üzleti kilátások ellenére a vállalkozások pénzügyi helyzete valamelyest kedvezőbb képet mutat. A pénzügyihelyzet-alindex 62-ről 64 százalékra emelkedett, ezzel továbbra is a VOSZ Barométer legerősebb pillére maradt. A pénzügyi tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya 46-ról 52 százalékra nőtt. A megkérdezett VOSZ-tagok 94 százaléka nem jelzett fizetési elmaradást, 98 százalékuknak pedig nincs adótartozása.
Az infláció áthárításának lehetőségével ugyanakkor egyre kevesebben élnek: a VOSZ-tagok 61 százaléka építi be a pénzromlást az áraiba, ami öt százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest, a nem VOSZ-tagoknál pedig 69-ről 66 százalékra mérséklődött ugyanez az arány.
