Furcsa forgatókönyv: a Mol visszalépésétől tartanak Szerbiában – de mi okuk van az aggodalomra?
A Mol esetleges visszalépésének súlyos következményeit mérlegelik Szerbiában, ahol továbbra is bizonytalan a szankciók alatt álló NIS olajvállalat jövője. Velimir Lukić, a Belgrádi Közgazdasági Kar professzora a szerb közszolgálati televíziónak, az RTS-nek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a magyar olajtársaság távozása különösen nehéz helyzetbe hozná az országot.
A professzor szerint ha a Mol kiszállna a tárgyalásokból, mindössze egyetlen másik potenciális vevő maradna, amely ráadásul nem is nemzetközi vállalat, de ezt nem nevezte meg. A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Lukić rendszeresen megszólal a NIS ügyében, és korábban is hangsúlyozta a Mol szerepének fontosságát a szerb energiaellátás stabilizálásában. Csakhogy egyelőre semmi nem utal arra, hogy a Mol valóban a visszalépést fontolgatná.
A földgáz, a villamos energia, az olajipar, az üzemanyag-kiskereskedelem, de még az atomipar területén is együttműködik Magyarország és Szerbia. E partnerségek sorsát a szerbiai belpolitikai helyzet is erősen érintheti.
A Mol továbbra is tárgyal, Washington újabb haladékot adott
Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközöket ellenőrző hivatala, az OFAC október végén december 11-ig meghosszabbította a Mol tárgyalási engedélyét, amely lehetővé teszi, hogy a magyar olajvállalat folytassa az egyeztetéseket a NIS orosz tulajdonrészének megvásárlásáról. A Mol korábbi közlései szerint továbbra is érdekelt a tranzakcióban, és nem jelentett be változást a felvásárlási szándékában. A szerb szakértő által felvetett forgatókönyv tehát egyelőre inkább feltételezés, mintsem a tárgyalásokban bekövetkezett új fejlemény.
A megállapodás ugyanakkor korántsem tekinthető lezártnak. Az orosz tulajdonosokkal folytatott egyeztetések korábban többször elakadtak, a szerb állam pedig a pancsovai finomító hosszú távú működtetésére és a beruházásokra vonatkozó garanciákat is fontosnak tartja.
A magyar kormányváltás az orosz üzletet is új megvilágításba helyezheti
A Mol–NIS-tranzakció politikai környezete időközben jelentősen átalakult. A tárgyalások még az Orbán-kormány idején kezdődtek, amikor Budapest és Moszkva között szoros energetikai és politikai kapcsolatok működtek. A Magyar Péter vezette kormány ugyanakkor más külpolitikai irányt képvisel, és az orosz energiafüggőség csökkentését szorgalmazza. A magyar külpolitikai irányváltás ugyanakkor önmagában nem indokolja a Mol visszalépését. Sőt, az orosz tulajdonosok kivásárlása éppen az orosz gazdasági befolyás csökkentését szolgálhatná a térségben. A Mol pedig tőzsdei vállalatként elsősorban üzleti és stratégiai szempontok alapján dönt a felvásárlásról.
Szerbia számára jóval nagyobb a tét
A szerb aggodalom hátterében ugyanakkor nagyon is kézzelfogható gazdasági érdekek állnak. A pancsovai finomító kulcsszerepet játszik Szerbia üzemanyag-ellátásában, működése pedig nagymértékben függ a horvát JANAF kőolajvezetéken érkező szállításoktól. A Duna alacsony vízállása miatt a folyami szállítás sem jelent jelenleg megbízható alternatívát. A NIS orosz tulajdonosi háttere miatt bevezetett amerikai szankciók így nemcsak egy vállalat működését, hanem az ország energiaellátásának biztonságát is érintik. Lukić figyelmeztetése ebből a szempontból érthető: ha a Mol valóban kiszállna, Belgrádnak rövid időn belül más megoldást kellene találnia az orosz tulajdon kiváltására.
A Mol számára ugyanakkor a NIS megszerzése továbbra is komoly regionális terjeszkedési lehetőséget jelent. A pancsovai finomító és a szerbiai üzemanyag-kiskereskedelmi hálózat megszerzésével a magyar olajvállalat tovább erősíthetné közép- és délkelet-európai piaci pozícióit. A szerb köztelevízióban most felvetett visszalépési forgatókönyv tehát inkább Szerbia korlátozott mozgásterét mutatja, mint a Mol megváltozott szándékait. A magyar olajvállalat továbbra is tárgyal, Washington újabb haladékot adott, és egyelőre nincs olyan nyilvános fejlemény, amely a felvásárlási szándék feladására utalna.
