Súlyosbodó agrárválság: a gazdák a műtrágyán és a növényvédő szereken spóronak
Európában a nitrogénműtrágya-vásárlások 15–20 százalékkal maradnak el a szokásos szezonális szinttől, a foszfátműtrágyák iránti kereslet pedig legalább 30 százalékkal esett vissza. Az országok között jelentős eltérések vannak, Németországban egyes szereplők akár 30–40 százalékos lemaradást is valószínűsítenek. Az is kérdéses, hogy a gazdák csak későbbre halasztják a beszerzéseket, vagy végleg lemondanak a műtrágya egy részének kijuttatásáról.
A visszafogott beszerzések hátterében egyre súlyosabb jövedelmezőségi probléma áll. Az Eurostat szeptemberben közzétett adatai szerint 2026 második negyedévében az uniós mezőgazdasági termékek átlagos termelői ára éves összevetésben 5,8 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági inputok ára 4,7 százalékkal emelkedett. A gabonafélék termelői ára 5,6 százalékkal esett, a műtrágyák és talajjavító szerek 13,4 százalékkal, az energia és a kenőanyagok pedig 22 százalékkal drágultak.
A műtrágyagyárak is visszafogták a termelést
A norvég Yara a magas földgázárak miatt jelentősen korlátozta európai termelését. A vállalat október közepi adatai alapján a termeléskorlátozás negyedéves ütemben 270 ezer tonna ammóniát és 140 ezer tonna kész műtrágyát érintett. A harmadik negyedévben a tényleges termeléscsökkentés 150 ezer tonna ammóniát és 115 ezer tonna készterméket tett ki. A gyorsjelentés arra is rámutatott, hogy a 2027-es termelési szezonra vonatkozó globális műtrágyabeszerzések jelentősen elmaradnak a korábbi évek ütemétől.
Az alacsony európai folyóvízszintek akadályozhatják a műtrágya belvízi szállítását. Ha a gazdálkodók egyszerre próbálják pótolni az elhalasztott beszerzéseket, az ellátási lánc szűk keresztmetszetei miatt egyes termékek késve érkezhetnek meg, ami különösen a tavaszi fejtrágyázásnál jelenthet problémát.
A növényvédőszer-piac is megszenvedi a gazdák pénzhiányát
A Syngenta legfrissebb gyorsjelentése szerint az európai aszály és a mezőgazdasági vállalkozások romló jövedelmezősége a növényvédő szerek iránti keresletet is visszavetette. A vállalatcsoport harmadik negyedéves árbevétele éves összevetésben 10 százalékkal, 5,2 milliárd dollárra csökkent, az EBITDA 2 százalékkal, 800 millió dollárra mérséklődött. Az első kilenc hónapban a társaság 17,3 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami 5 százalékos visszaesés, miközben az EBITDA 1 százalékkal, 3,2 milliárd dollárra emelkedett.
A vállalat szerint az európai piacot különösen súlyosan érintette a tartós szárazság és a rendkívüli hőség, a gazdálkodók egy része ezért elhalasztotta a növényvédő szerek és más termelési eszközök beszerzését. Az árbevétel visszaesése ugyanakkor nem kizárólag a kereslet gyengülésével magyarázható: a cég tudatosan csökkentette egyes alacsonyabb nyereségtartalmú üzletágainak súlyát is.
Magyarországon az aszály és az energiaárak nehezítik a helyzetet
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szerint az energiaárak emelkedése a mezőgazdaság szinte valamennyi területén jelentős többletterhet okoz. A gázolaj magyarországi átlagára elérte a 721 forintot, a földgáz ára a február végi szinthez képest több mint háromszorosára nőtt. A drágulás a szántóföldi munkák mellett az öntözést, a gépek üzemeltetését, az állattartást és a terményszárítást is érinti.
A szervezet szerint a termelési költségek emelkedése egyelőre nem jelent meg teljes egészében a fogyasztói élelmiszerárakban, de idővel a boltokban is éreztetheti hatását.
Több mint hatmilliárd forint vár a gazdákra, de még mindig nincs döntés
Magyarország az Európai Bizottság által jóváhagyott, összesen 540 millió eurós rendkívüli támogatási keretből 16,6849 millió euróra, mintegy 6,1 milliárd forintra jogosult. A tagállamok ezt az összeget saját költségvetésükből az uniós támogatás 200 százalékával is kiegészíthetik, így a teljes magyar csomag akár 50 millió euróra, 18 milliárd forintot meghaladó összegre is emelkedhetne.
A Magosz szerint azonban továbbra sem született olyan kormányzati döntés, amely lehetővé tenné, hogy a gazdálkodók ténylegesen hozzájussanak a pénzhez. A tagállamoknak szeptember 30-ig kellett tájékoztatniuk az Európai Bizottságot a tervezett intézkedésekről, az uniós forrásból finanszírozott támogatások kifizetési határideje 2027. február 28., a nemzeti kiegészítéseké pedig május 31.
Cseh Tibor, a Magosz főtitkára korábban arról beszélt, hogy az alacsony terményárak, a magas költségek és a súlyos aszálykárok következtében a gazdálkodók pénzügyi tartalékai jelentősen megcsappantak. Sokan már saját termésből származó vetőmag felhasználásával és a műtrágyázás csökkentésével próbálják mérsékelni kiadásaikat.
