Európa saját hiperszonikus rakétákat fejleszt, hogy csökkentse amerikai függőségét
Százmillió eurós, mintegy 39 milliárd forintos befektetést szerzett a brit-német Hypersonica, amely Európa első saját, nagy hatótávolságú hiperszonikus csapásmérő képességének megteremtésén dolgozik. A vállalat értéke az új finanszírozási körrel megközelítőleg 700 millió euróra, azaz 256 milliárd forintra emelkedett. A cél egy olyan európai fegyverrendszer létrehozása, amely amerikai katonai támogatás nélkül is képes lehet stratégiai célpontokat támadni.
A beruházás hátterében az áll, hogy Európának jelenleg nincs saját hiperszonikus rakétarendszere, miközben Oroszország és Kína már előrehaladott ilyen fegyverek fejlesztésében. Az európai országok hosszú ideje jelentős mértékben támaszkodnak az Egyesült Államok katonai képességeire, különösen a nagy hatótávolságú csapásmérés területén. A Hypersonica ezen a helyzeten változtathat: Európa nemcsak megvásárolni szeretné a legfejlettebb fegyvereket, hanem saját maga akarja kifejleszteni és előállítani azokat.
Több mint kétezer kilométeres hatótávolság
A Hypersonica részt vesz a 2024-ben megkötött brit-német Trinity House védelmi megállapodáshoz kapcsolódó fegyverfejlesztési programban. London és Berlin célja egy olyan, földi indítású rakétacsalád létrehozása, amelynek hatótávolsága meghaladja a kétezer kilométert. A program kétféle fegyver fejlesztésével számol: egy korszerű robotrepülőgéppel és egy hiperszonikus siklóeszközzel. Utóbbi rendkívül nagy sebességgel, nehezen kiszámítható pályán közelítheti meg célpontját, ami jelentősen megnehezítheti a légvédelmi rendszerek dolgát.
A teljes program egyelőre a tervezési szakaszban jár, a tényleges fejlesztési munkálatok 2027-ben indulhatnak. A program nagyobb figyelmet kapott azt követően, hogy Donald Trump leállította a Németországba való Tomahawk robotrepülőgépek és más nagy hatótávolságú fegyverek telepítését.
A Hypersonica nem a nulláról indul: februárban már sikeresen tesztelte első hiperszonikus rakétaprototípusát, amely a norvégiai Andoya tesztközpontból indult. A kísérleti eszköz több mint 300 kilométert tett meg, miközben sebessége meghaladta a hangsebesség hatszorosát, ami óránként több mint hétezer kilométeres sebességet jelent. A cég 2029-re szeretné elérni, hogy működőképes hiperszonikus csapásmérő rendszereket kínálhasson az európai országoknak.
Ukrajna számára is új lehetőséget jelenthet
A kizárólag európai hiperszonikus rakétákból elsősorban Ukrajna profitálhat. Kijev a háború kezdete óta jelentős mértékben támaszkodik nyugati, köztük amerikai fegyverszállításokra, miközben folyamatosan igyekszik bővíteni saját nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit. Az amerikai támogatástól való függőség azonban komoly korlátokat jelenthet, hiszen a fegyverek rendelkezésre bocsátásáról és egyes alkalmazási feltételeikről Washington dönt.
Egy Európában gyártott, európai ellenőrzés alatt álló hiperszonikus rakétarendszer hosszabb távon Ukrajna számára is új beszerzési lehetőséget teremthetne. Amennyiben a Hypersonica sikeresen befejezi a fejlesztést, és az európai kormányok hozzájárulnak a fegyverek átadásához, Kijev az Egyesült Államoktól függetlenebb forrásból is hozzájuthatna ilyen csapásmérő eszközökhöz. Ez különösen az orosz hátországban található katonai célpontok elleni támadások szempontjából jelenthetne új képességet.
Amerikai befektetők a függetlenedő európai rakétagyártás mögött
A Hypersonica fejlesztésének van egy érdekes ellentmondása: miközben Európa az amerikai katonai technológiától való függőségét csökkentené, a vállalat százmillió eurós finanszírozási körét két amerikai befektető, a Lightspeed és a General Catalyst vezette. A beruházásban európai befektetők is részt vettek, a cég többségi tulajdonrésze pedig továbbra is európai kézben marad.
A pénzből a Hypersonica felgyorsítaná a rakéták fejlesztését és tesztelését, valamint több száz munkahelyet teremtene Németországban és Nagy-Britanniában. Eközben London egy olyan európai kezdeményezést is bejelentett, amelynek keretében a szövetségesek a következő évtizedben összesen 50 milliárd dollárt fordítanának nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre. A Hypersonica sikere így fontos lépés lehet az önálló európai fegyvergyártás felé: a kontinens olyan csapásmérő képességhez juthatna, amelynek fejlesztéséről, gyártásáról és alkalmazásáról is jóval kevésbé függne az Egyesült Államoktól.
