Regionális rotációs elv nehezítheti Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelölését
Az ENSZ következő főtitkárának kiválasztása még nem jutott el konszenzusos döntésig, miközben a jelöltek személye és a nagyhatalmak álláspontja körül egyre több a kérdőjel. A kialakult helyzet Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök esetleges jelöltsége szempontjából is érdekes lehet, hiszen a verseny elhúzódása új politikai alkuknak teremthet teret – írja a Magyar Nemzet nyomán a Világgazdaság.
Íratlan szabály a főtitkári jelölésnél
Az ENSZ Alapokmánya nem írja elő, hogy a főtitkári posztot földrajzi régiók között kellene körforgásszerűen betölteni, a tagállamok között mégis erős hagyománnyá vált a regionális rotáció elve. Eszerint a világ különböző térségei egymást követően kapnak lehetőséget a világszervezet vezetőjének adására. A mostani kiválasztásnál ezért nem pusztán a jelöltek személye és a Biztonsági Tanácsban élvezett támogatottsága számít: az is fontos szempont, hogy melyik régió következik a sorban.
Két európai főtitkár után Latin-Amerika következhet
Az elmúlt húsz évben két európai főtitkár vezette a szervezetet: a dél-koreai Ban Ki Mun 2007 és 2016 között, majd a portugál António Guterres 2017-től 2026 végéig. Ezt megelőzően a ghánai Kofi Annan töltötte be a tisztséget. Latin-Amerikából legutóbb a perui Javier Pérez de Cuéllar volt főtitkár, 1982 és 1991 között, a térség tehát több mint három évtizede nem adott vezetőt az ENSZ-nek.
Latin-amerikai jelöltek és orosz álláspont
Nem véletlen, hogy a mostani hivatalos jelöltek között is meghatározó a latin-amerikai és karibi kötődés, a térség országai pedig nyíltan kiálltak amellett, hogy ezúttal nekik kellene lehetőséget kapniuk. Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes a múlt héten szintén arról beszélt, hogy nem hivatalos, szokásjogon alapuló megállapodás alapján ezúttal Latin-Amerika és a Karib-térség képviselőjének kellene következnie, és csak akkor érdemes más régiók jelöltjei felé fordulni, ha a térségből már kimerültek a lehetőségek.
Orbán Viktor jelöléséről nincs hivatalos bejelentés
Az orosz diplomata felvetette, hogy akár egy latin-amerikai ország is jelölhetné a volt magyar miniszterelnököt, hiszen a jelölő államnak nem feltétlenül kell saját állampolgárát ajánlania a tisztségre. Ugyanakkor világossá tette: sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem kíván formálisan jelölést benyújtani Orbán Viktor nevében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szeptemberben maga is úgy fogalmazott, hogy a kialakult informális megállapodás alapján jelenleg Latin-Amerika élvez elsőbbséget a főtitkár kiválasztásánál.
Nincs konszenzusos jelölt
A kiválasztási folyamatban a Biztonsági Tanács 15 tagja vesz részt, közülük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország állandó tagként vétójoggal rendelkezik. A testületnek legalább kilenc támogató szavazattal kell ajánlania valakit a 193 tagú ENSZ-közgyűlésnek, miközben egyetlen állandó tag ellenszavazata is megakadályozhatja a jelölést. A főtitkárt végül a közgyűlés nevezi ki. A tagok az elmúlt hónapokban több informális próbaszavazást tartottak, ezek eredményeit azonban nem hozzák nyilvánosságra.
Bachelet visszalépett, Grynspan az élen
A legismertebb induló Michelle Bachelet volt chilei elnök volt, akit Chile, Brazília és Mexikó is támogatott. Chile márciusban visszavonta a jelölését, majd Brazília és Mexikó is követte a példáját. Bachelet szeptemberben végül maga is visszalépett, miután a Biztonsági Tanács egyik próbaszavazásán mindössze egy támogató és tizenegy elutasító jelzést kapott. A versenyben maradók közül Rebeca Grynspan, Costa Rica korábbi alelnöke került az élre: az október 30-i, hetedik informális szavazáson 11 támogató és négy elutasító jelzést kapott. A második helyen az argentin Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője végzett kilenc támogató szavazattal, míg a guyanai Carolyn Rodrigues-Birkett nyolc támogatást szerzett. Törökország október 30-án új jelöltet állított Feridun Sinirlioğlu, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára személyében.
Guterres megbízatása az év végén jár le
Orbán Viktor esetleges ENSZ-főtitkári ambíciói nemzetközi találgatások tárgyává váltak, neve azért is került előtérbe, mert Donald Trump amerikai elnökkel, valamint több más nagyhatalom vezetőjével is személyes politikai kapcsolatot ápolt. A volt magyar kormányfő esetleges jelöléséről ugyanakkor továbbra sincs hivatalos bejelentés, és maga Orbán Viktor sem kommentálta érdemben a híreket. António Guterres megbízatása 2026. december 31-én jár le, így az ENSZ-nek az év végéig meg kell találnia az utódját, aki 2027. január 1-jén veheti át a szervezet irányítását.
