Fordított alkímia: az Európai Bizottság semlegessége már nem a régi
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hivatalosan az intézményi semlegesség aranyszabályára hivatkozik, ha tagállami választásokról kérdezik. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az elv nem érvényesül következetesen: a bizottsági elnök az elmúlt években több tagállam politikai fejleményeit nyilvánosan méltatta vagy bírálta.
Szeptember elején egy grönlandi sajtótájékoztatón tért ki a válasz elől, amikor az Alternatíva Németországért szász-anhalti választási győzelméről kérdezték. Az intézmény aranyszabályára hivatkozva közölte, hogy sem az országos, sem a regionális választásokat nem kommentálja.
Ellentmondások sora
Von der Leyen szavainak különös súlyt ad, hogy az általa vezetett testület kezdeményezheti a tagállamoknak járó uniós támogatások visszatartását. Magyarország és Lengyelország esetében az elmúlt években több milliárd eurónyi forrás hozzáférhetősége függött attól, hogy a Brüsszel által kívánatosnak tartott irányvonaltól eltértek-e.
A magyar Országgyűlésben elmondott október 23-i beszédében a bizottsági elnök az 1956-os forradalom 70. évfordulóján a Tisza választási győzelmét a magyar demokrácia megújulásaként méltatta, a korábbi éveket pedig a szabadságjogok visszaszorulásával, a közbizalom megrendülésével és a jólét romlásával jellemezte. Kiemelte a korrupcióellenes szabályok szigorítását és Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amelyhez való csatlakozás önkéntes, Dánia és Írország például továbbra sem tagja a szervezetnek.
Hasonlóan kedvezően fogadta a lengyelországi politikai fordulatot 2023 őszén: a Polgári Platform választási sikere után a rekordmagas részvételt a lengyelek demokrácia iránti elkötelezettsége bizonyítékaként méltatta, Donald Tuskkal pedig már az új kormány megalakulása előtt a visszatartott uniós támogatások felszabadításáról egyeztethetett.
Fenyegetés az olasz választók felé
A legnagyobb felháborodást a 2022-es olasz parlamenti választás előtt tett kijelentése váltotta ki, amelyet az olasz jobboldal a belpolitikába való beavatkozásként értékelt. Két nappal a szavazás előtt, a Princeton Egyetemen arról kérdezték, hogyan viszonyulna Brüsszel egy olyan olasz kormányhoz, amelyben Giorgia Meloni jobboldali pártja meghatározó szerepet kapna. Kijelentette, hogy minden együttműködésre kész demokratikus kormánnyal hajlandó dolgozni, de hozzátette: amennyiben a fejlemények problémás irányt vesznek, az Európai Uniónak megvannak a megfelelő eszközei, példaként Magyarországot és Lengyelországot említve.
Brüsszel ekkor már mindkét közép-európai országgal szemben jogállamisági eljárásokat folytatott, amelyek jelentős uniós támogatások visszatartásával jártak. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor nincs általános felhatalmazása arra, hogy a tagállami kormányokat társadalom- vagy külpolitikai irányvonaluk miatt szankcionálja.
Christine Anderson, az AfD európai parlamenti képviselője 2025 januárjában írásbeli kérdésben szóvá is tette a politikailag motivált nyilatkozatokat: az olasz választások előtti fenyegetést, a horvát kormány 2024-es kampányban való méltatását és a francia jobboldallal szembeni kritikákat sorolta fel. Von der Leyen válaszában ismét az intézményi semlegességre hivatkozott, a kifogásolt esetekre azonban nem adott részletes magyarázatot.
Pénzcsapok és időzítés
A Fidesz 2022. április 3-án negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerzett. Alig két nappal később Von der Leyen az Európai Parlamentben bejelentette, hogy a Bizottság megteszi a jogállamisági feltételességi mechanizmus alkalmazásához vezető következő lépést Magyarországgal szemben, a közbeszerzési rendszer hiányosságaira, a korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokra, valamint az uniós pénzek felhasználásának elégtelen ellenőrzésére hivatkozva.
A lengyel kormányváltás után szinte azonnal megnyílt a pénzcsap: Donald Tusk 2023 decemberében hivatalba lépő kormánya reformokat ígért, majd 2024 februárjában a Bizottság bejelentette, hogy megnyílhat az út akár 137 milliárd eurónyi uniós forráshoz – miközben a kabinet alig két hónapja volt hivatalban.
Magyarország esetében szeptember 23-án a Bizottság a kormány reformjaira hivatkozva javasolta a korábban felfüggesztett támogatások felszabadítását, október 13-án pedig az EU Tanácsa jóváhagyta 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás zárolásának feloldását. Ezek a pénzek elvileg decembertől válnak hozzáférhetővé, Von der Leyen azonban már többször célzott arra, hogy a migrációs paktumból való kimaradás tovább odázhatja a kifizetéseket.
