Hivatalosan is átírták a 2026-os költségvetést
Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetés módosítása, amely jelentősen megemeli az államháztartás tervezett hiányát. A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium új számai szerint a központi költségvetés hiánya 7110 milliárd forintra nő, miközben az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedhet.
Majdnem háromezer milliárddal nagyobb hiány
Alig több mint két hónappal az év vége előtt hivatalossá vált a 2026-os költségvetés jelentős átalakítása. A Magyar Közlöny október 21-i számában megjelent törvénymódosítás alapján a központi költségvetés kiadási főösszegét 49 025 milliárd, bevételi főösszegét pedig 41 915 milliárd forintban határozták meg. Ez 7110 milliárd forintos hiányt jelent, szemben az eredetileg elfogadott 4218 milliárd forinttal, vagyis az eredeti költségvetéshez képest közel 2900 milliárd forinttal nagyobb hiányt rögzítettek a törvényben.
Új nevet kapott a büdzsé
A módosítás a költségvetés elnevezését is megváltoztatja. Az előző kormány által háborúellenes költségvetésnek nevezett büdzsé mostantól „A valóság költségvetése” nevet viseli.
Hatalmas hiányt örökölt a Tisza-kormány
A jogszabály indoklása szerint a kormányváltást követő átvilágítás arra jutott, hogy a korábban tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos deficit nem volt tartható. A kabinet számításai szerint beavatkozás nélkül a hiány elérhette volna a GDP 8,3 százalékát. A kormány azt állítja, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásnak és a költségvetési intézkedéseknek köszönhetően ezt sikerült 7,5 százalékra mérsékelni. A módosítás mintegy 400 milliárd forintnyi hiányjavító lépést tartalmaz. Ezek között az állami működési kiadások visszafogása, egyes támogatások megszüntetése, a propagandakiadások leépítése és a beruházások újrarangsorolása szerepel. A kormány emellett 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre a rendkívüli aszály, az energiaválság és más előre nem látható kiadások kezelésére.
Megugrik az államadósság, elmarad a gazdasági növekedés
A költségvetés módosításának másik fontos eleme az államadósság várható emelkedése. A kormány szerint az eredetileg tervezettnél alacsonyabb gazdasági teljesítmény és a magas hiány következtében a GDP-arányos államadósság a 2025 végi 74,6 százalékról 2026 végére 77,5 százalékra nőhet. A gazdasági növekedés is jóval gyengébb lesz a korábban vártnál: a törvény szerint az idei GDP-bővülés a tervezett 4,1 százaléknak még a felét sem érheti el.
Jövőre 2,4 százalékos növekedéssel számol a kormány
Magyar Péter miniszterelnök kedden már a 2027-es gazdasági várakozásokat is ismertette. A kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel, 3 százalék körüli inflációval és 4,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Ez azt jelenti, hogy a kabinet tervei szerint a deficit jövőre érdemben csökkenhet, de még mindig jelentősen meghaladná az Európai Unió által meghatározott 3 százalékos küszöböt. Az államadósság gyors csökkentése ugyanakkor egyelőre háttérbe szorulhat. A kormány szerint az adósságráta mérséklődése 2026 után indulhat újra, konkrét 2027-es célszámot azonban még nem közöltek. A hosszabb távú cél változatlan: Magyar Péter szerint 2030-ra 2,8 százalékra csökkentenék a költségvetési hiányt, megteremtve az euró bevezetésének egyik fontos feltételét.
