Százmilliárdokat mozgat meg a cafeteria: ekkora üzlet lett a béren kívüli juttatásokból
Már közel félbillió forintot költenek el egyetlen év alatt csak SZÉP-kártyáról a magyarok, miközben a béren kívüli juttatások felhasználási köre az elmúlt években folyamatosan változott. A cafeteria így már nemcsak a munkáltatók bérpolitikájának fontos eleme, hanem a turizmus, a vendéglátás, a sport és időszakosan a kiskereskedelem forgalmára is érezhető hatást gyakorol.
A cafeteria eredetileg elsősorban a munkáltatók béren kívüli ösztönzőjeként terjedt el, mára azonban a rendszer egyik legfontosabb elemévé a SZÉP-kártya vált. A nagyságrendet jól mutatja, hogy 2025-ben a kártyabirtokosok összesen 492 milliárd forintot költöttek el, közel 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 2024-ben még 432 milliárd forint volt a felhasználás.
A növekedés az év végén különösen látványos volt: csak 2025 decemberében 61,6 milliárd forintot fizettek SZÉP-kártyával, 42 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A munkáltatók eközben 91,6 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra decemberben, ami 19 százalékos éves növekedést jelentett. Az év végén pedig még közel 127 milliárd forint maradt a SZÉP-kártyákon.
2026-ban is tízmilliárdok mozognak havonta a cafeteria-rendszeren keresztül
A 2026-os első adatok alapján a cafeteria gazdasági súlya nem csökkent. Januárban közel 37 milliárd forintot fizettek SZÉP-kártyával a magyarok, ami több mint 18 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Január végén 108,6 milliárd forintnyi felhasználható összeg állt még a kártyákon.
A rendszer mérete az elmúlt években látványosan nőtt. A 2024 végi adatok szerint mintegy 2,8 millió SZÉP-kártyabirtokos volt Magyarországon, számuk egy év alatt közel 2 százalékkal emelkedett. Az elfogadóhelyek száma 2025 augusztusára már meghaladta a 160 ezret.
A turizmus egyik fontos fizetőeszköze lett
A SZÉP-kártya jelentőségét nemcsak az elköltött összeg mutatja, hanem az is, hogy a pénz jelentős része célzottan a magyar szolgáltatóknál jelenik meg. A turizmusban különösen nagy a súlya. 2025 augusztusában például 49,1 milliárd forintot költöttek a kártyabirtokosok.
A Balatonnál a belföldi szálláshelyi költések 9,8 százalékát SZÉP-kártyával fizették, a Sopron–Fertő turisztikai térségben pedig ez az arány elérte a 16,3 százalékot. Ez jól mutatja, miért tekinthető a cafeteria gazdaságpolitikai eszköznek is: az adókedvezménnyel támogatott juttatások felhasználása meghatározott területekre tereli a munkavállalók fogyasztásának egy részét.
570 ezer forint is mehet kedvező adózású SZÉP-kártyás juttatásra
A SZÉP-kártya klasszikus rekreációs kerete 2026-ban évi 450 ezer forint. Emellett külön működik az Aktív Magyarok alszámla, amelyre évente további 120 ezer forint kerülhet béren kívüli juttatásként. Az Aktív Magyarok keret nem számít bele a 450 ezer forintos rekreációs keretbe, vagyis a két lehetőség együttesen évi 570 ezer forintot jelenthet. Az aktív életmód támogatására szolgáló összegből félévente legfeljebb 60 ezer forint adható.
A cafeteria egyik további fontos eleme a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatása. Ennek keretében a munkáltató évente akár 1,8 millió forinttal – havi 150 ezer forinttal – is hozzájárulhat a munkavállaló lakbéréhez vagy lakáshitelének törlesztéséhez.
Folyamatosan változik, mire költhető
A cafeteria gazdasági szerepét az is növeli, hogy az állam időről időre változtatja a kedvezményesen adható juttatások felhasználási lehetőségeit. A SZÉP-kártya egyenlegének lakásfelújításra történő felhasználása például 2025 végével megszűnt.
Ezzel szemben 2025. december 1. és 2026. április 30. között ismét lehetőség nyílt arra, hogy a kártyákon lévő pénzt hideg élelmiszer vásárlására is felhasználják. Ennek hatása gyorsan megjelent a forgalomban: 2025 decemberében önmagában 15 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyával hideg élelmiszerre.
A cafeteria ezért ma már jóval több egyszerű munkáltatói pluszjuttatásnál: a több millió kártyabirtokos, a százezres elfogadóhelyi hálózat és az évente megmozgatott közel félbillió forint miatt a rendszer változásai közvetlenül megjelenhetnek a turizmusban, a vendéglátásban, a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban is.
