Bejelentés már van, új protokoll még nincs: változhat az elhízott betegek protézisműtéteinek szabályozása
Várhatóan egy-két héten belül átalakul az elhízott betegek ortopédiai ellátási protokollja – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Országgyűlés hétfői ülésén. A változás a 2025 áprilisában hatályba lépett csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó NEAK-várólista protokollt érinti.
A beteg egyéni állapota nagyobb szerepet kapna
A tervezett új szabályozásban az egészségügyi miniszter szerint nem egy előre meghatározott testtömegindex-határnak kellene eldöntenie, hogy egy beteg megkaphatja-e az elektív csípő- vagy térdprotézis-műtétet. A döntésben nagyobb szerepet kapna a beteg egyéni klinikai állapota, a műtéti kockázat, valamint a sebész és az operatív team szakmai mérlegelése.
„Számomra ez nemcsak szakmai kérdés. Arról is szól, hogy a betegbiztonság mellett megőrizzük az orvosi döntés szabadságát, és ne fosszunk meg valakit egy szükséges beavatkozástól pusztán egyetlen szám alapján” – írta közösségi oldalán az egészségügyi miniszter.
Tavaly vezették be az új várólista-protokollt
A NEAK 2025. április 1-jén hatályba lépett szabályozása a súlyosan elhízott, túlsúlyos betegek esetében – a dokumentum megfogalmazása szerint, ha a BMI 35-40 felett van – ideiglenes kontraindikációként kezelte az elhízást a csípő- és térdprotézis-műtéteknél. Fontos azonban, hogy a szabály nem azt jelentette, hogy ezek a betegek automatikusan lekerültek volna a várólistáról. A NEAK protokollja szerint az ideiglenes kontraindikációval rendelkező beteget is regisztrálni kellett a várólistán. Ha a kontraindikáció miatt a műtétet legalább 14 nappal tovább kellett halasztani az akkor kiadható legkorábbi időpontnál, a beteget „szakmai ok miatt halasztott” státusszal kellett nyilvántartani. A gyakorlatban így a magas BMI a protézisműtét időzítésének egyik meghatározó akadályává válhatott. A mostani bejelentés ezt a megközelítést változtatná meg.
Hegedűs Zsolt szerint a BMI egy konkrét értékének meghatározása az elektív csípő- és térdprotézis-műtétek várólistájához való hozzáférés feltételeként „abszolút kontraproduktív és diszkriminatív”. A miniszter szerint a magasabb BMI-jű betegek műtétének huzamosabb halasztása súlyos következményekkel járhat.
A tervezett új rendszerben a döntést nagyobb mértékben bíznák a sebészre, az operatív teamre és az intézményre. Ha egy vidéki kórház nem vállalja egy magasabb testtömegindexű beteg műtétjét, Hegedűs szerint a beteget centrumkórházba kell irányítani, ahol az operációt el tudják végezni. Arról azonban egyelőre nincs információ, hogy pontosan mely intézményeket jelölnék ki erre a célra, mekkora kapacitással rendelkeznek majd ezek az intézmények, és milyen szempontok alapján döntenének majd a betegek továbbirányításáról.
A változás nem azt jelenti, hogy a testsúly többé nem számít a protézisműtéteknél
A magas BMI továbbra is lehet a műtéti kockázat egyik tényezője, a különbség az lehet, hogy erről nem egyetlen előre rögzített határérték alapján születik döntés.
A 2025-ös NEAK-protokoll is eleve többféle ideiglenes kontraindikációt sorolt fel. Ilyen volt például: aktív fertőzés, bizonyos anatómiai vagy izomerőbeli problémák, aktív daganatos betegség, vérhígító szedése vagy más, nemzetközi protokollokban meghatározott átmeneti ellenjavallat.
A mostani változtatás egy szélesebb, az ortopédiai várólisták csökkentését célzó folyamat része. A kormány nyáron külön miniszteri biztost bízott meg azzal, hogy áttekintse és optimalizálja az ortopédiai-traumatológiai várólistákat, köztük a csípő- és térdprotézis-műtétekét. Ezt a feladatot Zahár Ákos kapta, akinek a munkája a várakozók számának és a várakozási időknek a csökkentésére, valamint az elektív műtétek számának növelésére is kiterjed. Hegedűs Zsolt most azt ígérte, hogy az elhízott betegek ortopédiai ellátásának új szabályai egy-két héten belül megváltoznak. Bejelentés tehát már van, a részletek azonban egyelőre még nem ismertek.
A legfrissebb elérhető NEAK-adatok szerint jelenleg több mint 32 ezer beteg vár csípő- vagy térdprotézis-műtétre az állami ellátásban. A NEAK nyilvános várólista-rendszere a két beavatkozást külön is nyilvántartja, a magas BMI-jű betegek számát azonban nem közli külön, így azt nem lehet megmondani, hogy a várakozók közül hányan kerültek a műtéti várólistára vagy várakozó státuszba kifejezetten a testtömegindexük miatt.
