Négyszeres különbség a kórházi étkeztetésben – 10 milliárdos többletforrás jöhet 2027-ben
A kórházi étkeztetés nem luxus, hanem a gyógyítás része – jelentette ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki szerint a betegellátás minőségét nem kizárólag az orvosi kezelések határozzák meg, hanem az is, hogy a betegek milyen ételeket kapnak, és az étrend mennyire igazodik egészségi állapotukhoz.
A miniszter több olyan adatot hozott nyilvánosságra, amelyek a magyar kórházi étkeztetés működési problémáira világítanak rá. A 2024-es felmérés szerint Budapesten hét kórházi főzőkonyha súlyosan leromlott műszaki állapotú besorolást kapott. A fővárosi kórházi konyhák összesen mintegy 31 300 adagos kapacitásából mindössze 12 100 adagot használtak ki, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló kapacitás több mint 60 százaléka kihasználatlan maradt.
1300 forinttól 5000 forintig
A miniszter által ismertetett 2025-ös adatok szerint az egy betegre jutó napi nettó étkeztetési költség intézményenként 1300 és több mint 5000 forint között mozgott, vagyis akár négyszeres különbség is lehet az egyes kórházak között. A jelentős eltérés felveti a finanszírozás és a működési hatékonyság kérdését, ugyanakkor önmagában nem bizonyít pazarlást, ugyanis az intézmények eltérő betegösszetétele, a speciális diéták és az étkeztetés megszervezésének módja is befolyásolhatja a költségeket. Hegedűs Zsolt kiemelte, hogy egyes kórházaknak naponta akár 20-25 különböző speciális diétát is biztosítaniuk kell, ami tovább bonyolítja az étkeztetés megszervezését.
Korszerűsítés és átláthatóbb beszerzések
A 2027-es költségvetésben legalább 10 milliárd forintos többletforrást terveznek a kórházi étkeztetésre. A miniszter hangsúlyozta, hogy a finanszírozás növelése önmagában nem elegendő: a tervek között szerepel a kórházi konyhák korszerűsítése, a dolgozók munkakörülményeinek javítása, a beszerzések átláthatóbbá tétele és az intézményi igényekhez igazodó működési megoldások kialakítása.
A tárcavezető szerint a betegek szempontjából nem az üzemeltető személye a meghatározó, hanem az, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű és az egészségi állapotuknak megfelelő ételt kapjanak. A bejelentés ugyanakkor több kérdést is nyitva hagy: egyelőre nem derült ki, hogyan osztanák el a tervezett 10 milliárd forintos többletforrást az intézmények között, mekkora részt fordítanának konyhafelújításra, illetve milyen intézkedésekkel csökkentenék a kihasználatlan kapacitásokat.
A takarítás és a mosatás is szóba került
Hegedűs Zsolt egy másik bejegyzésében arról írt, hogy elengedhetetlen, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, valamint a feladatellátásban részt vevő vállalkozások megfelelő ellenőrzés, számonkérhető elszámolás és tisztességes versenyfeltételek mellett működjenek. Úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint számos kórházüzemeltetési feladatot – így a takarítást, a mosatást és bizonyos beszerzéseket – helyben, az adott kórház igényeihez igazodva kell megszervezni, nem pedig mindent központilag irányítani. Mindez arra enged következtetni, hogy a szaktárca nem feltétlenül szerződik a korábbi beszállítókkal, de erről még nem jelent meg konkrétum.
Több pénz az egészségügyre
Az állami egészségügy finanszírozása 2027-ben a tervek szerint 4094 milliárd forintról 4604 milliárd forintra nő. A 2027-es egészségügyi költségvetés legfontosabb elemeit pontokba szedte az Egészségügyi Minisztérium. A kórházi körülmények átfogó javításának része a betegélelmezés korszerűsítése is: 10 milliárd forintos keretösszegből fejlesztik a kórházi étkeztetést. A program célja, hogy a betegek a gyógyulásukat szolgáló, változatosabb, táplálóbb és az egészségi állapotukhoz igazodó ételeket kapjanak. A fejlesztés különös figyelmet fordít az idősek, a legyengült szervezettel küzdők, a cukorbetegek és a speciális étrendet igénylők igényeire, miközben jobb minőségű ételeket, kulturáltabb tálalást és emberibb kórházi környezetet biztosít.
