Románia megduplázza a gazdáknak szánt műtrágya-támogatást, Magyarország egyelőre nem döntött
A román mezőgazdasági minisztérium szeptember 29-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a kormányhatározat-tervezetet, amelynek értelmében az állam az Európai Uniótól kapott 29,9775 millió eurót ugyanekkora nemzeti költségvetési összeggel egészítené ki. Így a gazdáknak szánt teljes keret 59,955 millió euróra, a jelenlegi árfolyamon mintegy 22 milliárd forintra nőne – ez derül ki a Világgazdaság összeállításából.
A tervezet szerint a támogatás közvetlenül a megművelt területhez és a megvásárolt műtrágyához kapcsolódna. Búza után hektáronként 17,16 euró, azaz mintegy 6300 forint, kukoricánál 15,69 euró, körülbelül 5700 forint, napraforgónál és repcénél pedig 14,78 euró, nagyjából 5400 forint járhat. Az intenzívebb kultúráknál lényegesen magasabb a kompenzáció: burgonya és cukorrépa után 28,61 euró, szántóföldi zöldségtermesztésnél 52,45 euró, fóliás termesztésnél 76,29 euró, üvegházi zöldségtermelésnél pedig 100,60 euró, közel 37 ezer forint lehet hektáronként.
A termelőknek számlával vagy nyugtával kell igazolniuk, hogy 2026. február 28. és október 15. között műtrágyát vásároltak. A kifizetések végső határideje 2027. február 28.
Magyarország is kapott uniós forrást, de egyelőre csend van a kiegészítésről
A román intézkedés azért is figyelemre méltó magyar szempontból, mert ugyanabból az uniós válságkeretből Magyarország is kapott nagyobb összeget. Az Európai Bizottság júliusban összesen 540 millió eurót osztott szét a tagállamok között, hogy segítséget nyújtson a közel-keleti válság miatt megdrágult műtrágya és energia következményeivel küzdő gazdálkodóknak. Az uniós felosztás szerint Magyarország 16,6849 millió, Románia 29,98 millió, Lengyelország 66,63 millió, Németország pedig 60,26 millió eurót kapott.
Brüsszel lehetőséget adott arra is, hogy a tagállamok az uniós támogatást nemzeti költségvetésükből akár további 200 százalékkal kiegészítsék. Ez azt jelentené, hogy Magyarország elméletileg a 16,685 millió euró mellé akár további mintegy 33,37 millió eurót is tehetne, így a rendelkezésre álló keret megközelíthetné az 50 millió eurót, vagyis a 6 milliárd forint helyett akár 18 milliárd forintot is biztosíthatna. Románia ennél óvatosabb utat választott: nem használja ki a maximális 200 százalékos kiegészítési lehetőséget, hanem az uniós pénz mellé annak 100 százalékával megegyező nemzeti forrást tervez biztosítani.
Az uniós rendelet szerint a tagállamoknak legkésőbb szeptember 30-ig kellett értesíteniük az Európai Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekre fordítják a nekik jutó válságkeretet, kik lesznek a jogosultak, hogyan számolják ki a támogatást, és mekkora nemzeti kiegészítést biztosítanak hozzá. Ezzel kapcsolatban hazai információ nem jelent meg.
Nem azonos az agrárelőleggel
A hőség és aszály miatti agrárválság kezelésére a magyar gazdák a kormány részéről a pénzügyi helyzet javítását célzó intézkedéseket tapasztalhattak. A kormány 2026-ra úgynevezett 106 milliárd forintos „szuperelőleg-programot” jelentett be. Ennek keretében mintegy 150 ezer gazdálkodó juthat korábban hozzá az egyébként is járó agrártámogatásokhoz, és az előleg maximális mértéke 70-ről 75 százalékra emelkedett. Ez azonban lényeges különbség: az előleg nem új támogatás, vagyis a gazdálkodók likviditási helyzetét valójában alig javítja, hiszen a később egyébként is járó támogatás korábbi kifizetését jelenti.
A Világgazdaság korábban is rámutatott, hogy a magyar agrárium az aszály, az alacsony terményárak és a növekvő inputköltségek egyszerre jelentkező nyomása alatt áll. Különösen érzékeny pont a műtrágya: az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2026 első fél évében átlagosan 4,5 százalékkal magasabbak voltak a műtrágyaárak, mint egy évvel korábban, miközben a termelők által megvásárolt mennyiség 3,3 százalékkal, 760 ezer tonnára csökkent. A nitrogénhatóanyag értékesítése 3,8 százalékkal maradt el az előző évitől. A második negyedévben ennél is látványosabb volt a visszaesés: az AKI által vizsgált vállalkozásoknál az egy évvel korábbihoz képest kétharmadával kevesebb műtrágya került a gazdákhoz, a legfontosabb nitrogénterméknek számító mészammon-salétrom kereslete pedig 46 százalékkal csökkent.
Más tagállamok is előrébb tartanak
Nem csak a műtrágya-támogatás terén járnak előrébb a román gazdák. Az Európai Bizottság szeptember 14-én engedélyezte Románia 52 millió eurós, hozzávetőleg 19 milliárd forintos állami támogatási programját a szarvasmarhatartók megsegítésére. A közvetlen támogatás a közel-keleti válság következtében megemelkedett mezőgazdasági üzemanyag- és műtrágyaköltségek hatását enyhíti. A METSAF program december 31-ig alkalmazható, vállalkozásonként legfeljebb 50 ezer euró, mintegy 18,2 millió forint adható. Erre a támogatásra Románián kívül Portugália, Olaszország, Svédország, Görögország, Franciaország és Spanyolország is sikeres programot nyújtott be.
