Az MVM 184,8 milliárd forintos hálózatfejlesztési programot indít
Az MVM csoport két hálózati társasága, az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. együttesen 1400 megawattnyival növeli meg a hálózati csatlakozási kapacitásokat a megújuló alapú energiatermelők számára. A beruházássorozat összértéke 184,8 milliárd forint, amelyhez 75 százalékos intenzitású uniós támogatás társul, összesen 138,6 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy egy megawattnyi fejlesztés mintegy 132 millió forintból valósul meg.
A fejlesztési program az MVM csoport teljes elosztóhálózatát érinti: kiterjed a nagy-, a közép- és a kisfeszültségű hálózatok korszerűsítésére és építésére, új alállomások és transzformátorállomások létesítésére, a meglévők kapacitásbővítésére, valamint az ellátás biztonságát javító műszaki beavatkozásokra. Emellett táppontsűrítési fejlesztéseket, új vezetékek építését, hálózati kapacitásbővítéseket és korszerű szabályozási megoldások bevezetését is tartalmazza.
Közel 231 ezer okosmérőt telepítenek
A projekt kiemelt elemei a digitális fejlesztések. A két leányvállalat 230 759 okosmérőt kíván telepíteni 13,145 milliárd forintból, kizárólag a támogatás terhére. Egy okosmérő egységköltsége így mintegy 56 966 forint. Az eszközök számos hálózati paramétert rögzítenek, amelyek ismeretében a társaságok valós időben láthatják hálózatuk működési paramétereit. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a hálózatfejlesztési döntések valós adatokon alapuljanak a modellezés helyett, másrészt jelentősen felgyorsítja az üzemzavarok helyének behatárolását, ami az ügyfelek számára is kedvező.
Hiezl Gábor, a két hálózati társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár a beruházássorozat négy éve indult, és a 2022 óta elvégzett fejlesztéseket is el lehet számolni az uniós forrásból, a munka jelentős része most kezdődik, és 2030 december 31-ig készül el. Az RRF uniós támogatású beruházás megvalósítása 2022 február 1. és 2030 december 3. között tart.
Nem fejlesztenek az OPUS TITÁSZ területén
Hiezl Gábor arról is beszélt, hogy a hálózati logika alapján minden elosztótársaság a saját területén fejleszt. Mivel azonban az egész energiarendszer együttműködő hálózatként működik, előfordul, hogy az egyik társaság fejlesztése a szomszédos társaság területén is hasonló munkát von maga után, főleg nagyfeszültségű projektek és állomásfejlesztések esetén. Az igazgató leszögezte: a vállalások a saját területükre vonatkoznak, ennek jogi és pénzügyi vonatkozása is van, vagyis nem kezdenek munkába az OPUS TITÁSZ területén.
Az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t 2026 augusztusában zárta ki a Magyar Fejlesztési Bank az RRF uniós hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési pályázatokból az átláthatósági követelmények hiánya miatt.
Később derül ki, mennyivel emeli a rendszerhasználati díjat
A hálózati fejlesztések költségét végső soron az áram felhasználói fizetik ki a rendszerhasználati díjon keresztül, de ebből a lakosságra a rezsicsökkentés miatt kis teher jut. Hiezl Gábor szerint már az is nagyon komplex módszertan szerint történik, ahogyan az energiahivatal elismeri a díjakban érvényesíthető tételként a beruházások költségét. Jelen esetben az is fontos, hogy a beruházások jelentős része támogatásból valósul meg, a támogatások pedig más módszertan szerint jelennek meg a díjakban. Egyelőre nincs becslés arra, hogy a 184,8 milliárd forint mennyivel emeli a rendszerhasználati díjat.
Kisimulhatnak a tőzsdei áringadozások
A kereslettől független termelésük miatt a naperőművek okolhatók az áram piaci árának erős ingadozásáért. A fejlesztések összességében hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felhasználók áramfogyasztása a többlettermelés időszakaiba terelődjön, aminek köszönhetően valamilyen szinten kisimulhatnak a főleg nyáron látható óriási tőzsdei árkülönbségek. A kisimulás mértéke ugyanakkor nyitott, a problémát ezek a fejlesztések önmagukban nem oldják meg.
2026 augusztusáig az időjárásfüggő energiatermelők beépített teljesítménye elérte a 9,2 gigawattot, ebből a naperőművekre 8,8 gigawatt jutott. Összehasonlításképpen a Paksi Atomerőmű teljesítménye 2 gigawatt.
Közel háromezer zárolt körzet feloldása folyamatban
Az MVM áramhálózatának területén közel háromezer zárolt körzet van, ahol a zárolás idején nem csatlakozhat a hálózatra újabb hálózathasználó. Egy körzet egy kisfeszültségű áramkört jelent, ami néhány utcát takar. Az energiahivatallal egyeztetett terv tartalmazza, hogy féléves bontásban hogyan kell feloldani ezeket a körzeteket, és Hiezl Gábor tájékoztatása szerint az MVM jól halad a feloldással. Az összes zárolt körzetet a 2030-as évek elejére, közepére kell feloldani. Ugyanakkor folyamatosan keletkeznek új zárolt körzetek is az új megújuló kapacitások csatlakozási igénye miatt.
