Végnapjait éli a valódi parajdi só – a vásárlók egyre kevésbé bíznak a boltok polcain árult termékekben
Már a gyártóknál is elfogytak a valódi parajdi só készletei, a piacon jelenleg elérhető termékek jellemzően a kereskedők korábban felhalmozott raktárkészleteiből származnak. Az egykilós és tízkilós kiszerelés még parajdi sót tartalmaz, a két- és ötkilós csomagolásban viszont már dési só található – mondta Hidvéghy Norbert sókereskedő. A fürdősók körében is látványos a változás: a legkeresettebb változatok, például a levendulás és az aloe verás termékek esetében már elfogyott a parajdi alapanyag.
A pánikvásárlástól a bizalmatlanságig
A parajdi sóbánya elöntése után rövid idő alatt pánikvásárlás kezdődött, a vásárlók elsősorban darált sóból halmoztak fel jelentős mennyiségeket. Azóta azonban megfordult a helyzet: az idei bevétel jelentősen elmarad a korábbitól. Ennek egyik oka, hogy a vásárlók egy része már azt sem hiszi el, hogy egyáltalán lehet még valódi parajdi só a forgalomban. Az online térben a parajdi sót hirdető termékek alatt is megjelennek olyan kommentek, amelyek szerint ezek már nem lehetnek eredetiek. Pedig bizonyos termékekből – például a kevésbé keresett fürdősókból – még akár két-három évre elegendő készlet is maradhat.
Désről érkezhet a parajdi só utódja
A kieső mennyiséget már most más erdélyi bányákból pótolják, az egyik legfontosabb forrás Dés. A kereskedő szerint ugyanazoktól az erdélyi gyártóktól vásárol, mint korábban, a különbség csupán az, hogy az új termékek egy részét már nem parajdi, hanem dési sóból készítik. A két só minősége nagyon hasonló, geológiailag is ugyanahhoz a térséghez kapcsolódnak. A különbség sokkal inkább a parajdi névben és az ahhoz kapcsolódó érzelmi értékben rejlik. Parajd a magyar turisták számára nem egyszerűen egy sóbánya volt: Székelyföld egyik legismertebb úti céljaként a bánya, a település és a közeli Medve-tó együttesen jelentett turisztikai élményt. Számos vállalkozás éveken keresztül a parajdi névre építette fel márkáját és marketingjét, ezeket a neveket várhatóan nem cserélik le egyik napról a másikra, ugyanakkor egyértelműen jelezni kell a vásárlóknak, ha egy termék már más erdélyi bányából származó sót tartalmaz.
Mire figyeljünk, ha valódi parajdi sót keresünk?
A készletek fogyásával egyre fontosabb kérdéssé válik, valóban parajdi só van-e egy annak hirdetett termékben. A kereskedő szerint már most is előfordulnak visszaélések a névvel, bár ezek gyakoriságáról nincs ellenőrzött piaci adat. Két dolgot érdemes ellenőrizni. Az egyik a fürdősók lejárati ideje: mivel ezeknél ötéves szavatossági idővel kell számolni, a 2028–2029-ben lejáró, korábban legyártott termékek között még lehet valódi parajdi sóból készült áru, míg a későbbi dátumoknál már különösen indokolt ellenőrizni a származást. A másik támpont a gyártó feltüntetése: nagyobb biztonságot jelent, ha a csomagoláson megtalálható az eredeti romániai gyártó neve és elérhetősége, így visszakereshető, honnan származik a termék. Sokkal nehezebb a helyzet azoknál az áruknál, amelyeket Magyarországon vagy más országban saját címkével újracsomagoltak, mert pusztán a csomagolás alapján nem feltétlenül állapítható meg a só eredete.
Ha elfogy, egyelőre tényleg vége
A folyamat mostanra eljutott oda, hogy a gyártóknál már elfogytak a régi készletek, ezért az utolsó valódi parajdi termékek a kereskedők raktáraiban maradtak. Amennyiben a jelenlegi kereskedelmi készletek is elfogynak, új kitermelés hiányában valódi parajdi só egyelőre nem kerülhet a piacra.
Nemcsak a só fogyott el: Parajd turizmusa is súlyos ütést kapott
A bánya elvesztése a helyi gazdaság egészére komoly hatást gyakorolt. A Hargita megyei hatóságok adatai szerint 2025-ben 135 vállalkozás szüntette be tevékenységét a megyében, többségük Parajdon és a turizmustól erősen függő környező településeken. Elsősorban vendéglátóhelyek, utcai árusok és kisebb vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, de több panzió is a működés felfüggesztése mellett döntött. A munkaerőpiaci adatokon is látszik a visszaesés: Parajdon 2025 májusa és decembere között 69-ről 121-re emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma, júniusban és júliusban pedig 41 embert csoportos létszámleépítésben küldtek el. Áprilisi beszámolók szerint akkor már betöltetlen állás sem volt a településen. A bánya korábbi súlyát jól mutatja, hogy a katasztrófa előtt évente mintegy 600 ezer belépőjegyet értékesített, bár 2024-ben – amikor egy hónapig szintén zárva kellett tartani – ténylegesen mintegy 470 ezren látogatták meg. A visszaesés 2026-ban sem tűnt el: a nyári szezonban Hargita megyében éves alapon mintegy 10–11 százalékkal csökkent mind a turisták, mind a vendégéjszakák száma, a helyi szolgáltatóktól érkező visszajelzések alapján pedig a visszaesés akár 15 százalékos is lehetett. A megyei turisztikai szervezet korábban külön is a parajdi bánya elvesztését nevezte meg a térség egyik fontos turisztikai veszteségeként.
