Kiszámolták, mennyibe kerülhet a Paks II. által megtermelt áram
A Paks II. beruházás idei jóváhagyott építési költségvetése mintegy 408-410 millió euró, azaz nagyjából 145 milliárd forint – erről a fővállalkozó orosz Roszatom vezérigazgatója beszélt az Orosz Energiahéten. Alekszej Lihacsov szerint a vállalat sikeresen megvalósítja a magyarországi atomerőmű építési programját, és bár az összeg nem hatalmas, mégis jelentős. A kivitelező rendszeresen beszámol a megrendelőnek az elért mérföldkövekről, amelyeket a szerződésnek megfelelően kifizetnek, és már folynak a technikai tárgyalások a jövő évi termelési programról.
A beruházás ugyanakkor koránt sincs sínen. Az új kormány döntése nyomán folyik a projekt átvilágítása, kiemelt tekintettel annak számláira – amelyek kapcsán szabálytalanságokat gyanítanak – és a beruházásért felelős hazai projektcégre. Az átvilágítás eredményét az év végéig kívánja közzétenni a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. Részleteket eddig nem közöltek, annyi tudható, hogy a Roszatom vezérigazgatója kész válaszolni a magyar illetékesek kérdéseire, de hiába ajánlkozott. Lihacsov most is csak arról számolhatott be, hogy hiányzik a párbeszéd a magyar hatóságokkal, a munka a technikai ügyfelek szintjén folyamatban van és konstruktív, de ilyen léptékű projektek nem valósíthatók meg kormányzati támogatás nélkül.
A projekt kapacitáspótlásként indult, mert a működő atomerőmű négy blokkjának üzemideje 2032 és 2037 között lejár. Az 5. és 6. paksi blokk építési költségét a 2014-es magyar-orosz kormányközi megállapodásban 12,5 milliárd euróban határozták meg. A kivitelezés azonban több okból csúszik, ezalatt a költségek szakmai becslések szerint megduplázódtak, az 5. blokk első betonozására csak 2026 februárjában került sor. A csúszás miatt szükségessé vált a Paksi Atomerőmű újbóli üzemidő-hosszabbításának elindítása is.
Az 5. blokk alapozása idén lendületesen haladt, és a jövő elején sor kerülhet a 6. blokk első betonöntésére. A nemzetközi kivitelezésű projekt számos más elemén is dolgoznak: Oroszországban már kovácsolják a blokkok reaktortartályait, készülnek a gőzfejlesztők és a zónaolvadék-csapda az Atomenergomasnál, a turbinasziget elemei a franciaországi Belfortban készülnek a GE Powernél, az irányítástechnika és blokkvezérlés kialakításán a Framatome–Siemens páros dolgozik, a szimulátorokat szállító cég pedig megfelelt a fővállalkozó auditján.
Ujhelyi Géza gépészmérnök, a Dunamenti Erőmű korábbi általános igazgatója a friss működési körülmények ismeretében újraszámolta a várható megtérülést. Eszerint a 12,5 milliárd eurós bekerülési költségből 10 milliárd az orosz hitel, 21 éves futamidővel, 3,95, 4,5 és 4,95 százalékos kamattal, tízéves törlesztési moratóriummal. 4,5 százalékos kamattal számolva a hitelre eső költség 46,7 euró megawattóránként. A mintegy 33 euró/MWh önköltséggel együtt a Paks II. áramának ára 80 euróra adódik, ami a magyar áramtőzsde idei 133 eurós határidős átlagárához képest bőven megtérülést hoz. Ha 100 euró/MWh-s áron adható el a villany, ebből 33 euró az üzemeltetésre, karbantartásra és üzemanyagra, 47 euró a hiteltörlesztésre fordítható, és 20 euró is marad. A húszéves törlesztés után, a legalább 60 éves garantált üzemidővel számolva 40 évre már csak a változó költségek terhelik a termelést, így 30 euró/MWh áron jutna villamos energiához az ország.
A szakértő szerint súlyos következményekkel járna a beruházás leállítása. Fel kellene bontani a szerződést, és a csúszásra hivatkozva sem úszható meg a kötbér és a partnerek kártérítési igénye, ami akár 3 milliárd euróra becsülhető, teljes mértékben kidobott pénz lenne. Megoldhatatlan probléma keletkezne az ország áramellátásában, ha meghiúsulna a Paksi Atomerőmű tervezett élettartam-hosszabbítása. A projektet más technológia szállítója nem fejezheti be, mert az erőművet kifejezetten az orosz technológiára tervezték. A kis moduláris technológia bevonása rendkívül kockázatos lenne, mert még fejlesztés alatt áll, felső teljesítményhatára 300 MW, vagyis a Paks II. nyolc ilyen blokkal lenne kiváltható, ami biztosan sokkal drágább. Az időjárásfüggő megújulók pedig nem tudják helyettesíteni az atomerőművet.
