Vagyonadó: a traktor és a termőföld sem menekülhet
Komoly aggodalmakat váltott ki az agráriumban a vagyonadóról szóló törvénytervezet, amely egymilliárd forint feletti nettó magánvagyonra vetne ki éves adót. A mezőgazdaságban különösen érzékeny kérdés, hogy a vagyon jelentős részét nem pénzügyi befektetések, hanem termeléshez nélkülözhetetlen földterületek, gépek, épületek és állatállomány alkotják.
Nagy István volt agrárminiszter figyelmeztetett, hogy az adó a gazdálkodók mozgásterének szűkülésén keresztül az élelmiszerárakra is hatással lehet. Hangsúlyozta: egy gazdaság értéke nem azonos a gazdálkodó jövedelmével, a föld, a traktor vagy az istálló nem luxusvagyon, hanem a mindennapi termelés eszköze.
Példája szerint egy gazdaság vagyontárgyainak értéke akár másfél milliárd forintot is elérhet, a tulajdonos mégsem rendelkezik ekkora szabadon felhasználható összeggel. Ha a termelési eszközök beleszámítanak az adóalapba, akkor is keletkezhet fizetési kötelezettség, ha az évben az aszály, az alacsony felvásárlási árak vagy a magas költségek miatt alig termelt nyereséget.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége közleményében részletesen elemezte a tervezet mezőgazdasági vonatkozásait. Az október 6-án nyilvánosságra hozott javaslat szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után 1 százalékos adót kellene fizetni, a 100 milliárd forintot meghaladó adóalaprészre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
Nem a teljes vagyonra, hanem annak egymilliárd forint feletti részére vetnék ki az adót. Az adó alapját első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kellene megállapítani, az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne.
A termőföldek értékelésénél három módszert alkalmaznának: a közelmúltban vásárolt földeknél a tényleges vételár, a tíz éven belül megszerzett ingatlanoknál a földárak változásával korrigált indexált érték lenne irányadó, más esetekben igazságügyi szakértői értékbecslésre lehet szükség.
Az indexálásnál a Központi Statisztikai Hivatal művelési áganként közölt országos földáradatait használnák. Egy hektár szántó országos átlagára 2022-ben 2,05 millió forint volt, 2025-re megközelítette a 2,48 millió forintot. A földárak emelkedése tehát akkor is növelheti egy gazdálkodó számított vagyonát, ha közben a termelés jövedelmezősége romlik.
Bár az őstermelői tevékenységből származó jövedelem önmagában nem képezi a vagyonadó alapját, az őstermeléshez használt vagyontárgyakat figyelembe kellene venni, így a traktorok, betakarítógépek és az állatállomány értéke is növelhetné az adóalapot.
A gazdálkodók helyzetét nehezíti, hogy a rendkívüli aszály, a megdrágult üzemanyag és műtrágya, valamint az öntözési költségek emelkedése miatt egyre szűkebb a mozgásterük. A kormány a vagyonadó bevezetését a közteherviselés igazságosabbá tételével indokolja, a Pénzügyminisztérium évi 150–200 milliárd forintos bevétellel számol.
A társadalmi egyeztetés október 14-én zárul, így a jelenlegi rendelkezések még módosulhatnak.
