Hússzoros árkülönbség az áramtőzsdéken – a német és a magyar piac szétszakadt
November 26-ra több mint hússzoros különbség alakult ki a németországi és a magyarországi áramtőzsde másnapi átlagárai között: Magyarországon 219 euró, Németországban 13 euró felett alakult a villamos energia másnapi, átlagos megawattóránkénti ára. Az európai árampiacok összekapcsolásának részben éppen a kilengések mérsékléséről és az árak egymáshoz közelítéséről kellene szólnia.
Nem ez volt a legszélsőségesebb adat
A hússzoros különbség még nem is a legrosszabb adat a vizsgált napon: az árrekorder Albánia volt közel 318 euróval, mögötte Szerbia következett 262 euróval, és csak ezután jött Magyarország. Az olcsósági listát sem Németország vezette: a legkevesebbet, 2 euró alatt az egyik svéd áramtőzsdén mérték a másnapi villamos energiát, közel 8 euróért a másikon, majd a két dán tőzsde következett. Döntően az látszik, hogy a földrész északi és nyugati részén olcsó, a többi részén drága volt a villamos energia.
A határösszekötő vezetékek szűk kapacitása fogta meg az olcsó áramot
A nagy különbségeket az adott ország árampiacainak szerkezeti különbségei eleve meghatározzák, amelyek hatását az aktuális időjárás hol erősíti, hol gyengíti. Németországban ismét a megújuló energia dominált: nagy mennyiségű áram ömlött a hálózatba a nap- és a szélerőművekből, ilyenkor a nulla vagy a negatív áramár sem ritka. A nagy mennyiségű és olcsó áram azonban az útjába eső határösszekötő vezetékek szűk kapacitásai miatt nem ért el a magyar piacra, így nem valósult meg a piacok és az árak kiegyenlítése. Az erősen áramimportra szoruló Magyarország az említett dél- és kelet-európai országokhoz hasonlóan magára maradt a magas árakkal: bár 25-én mintegy két órán át nettó exportőr volt, a nap döntő részében többet importált, mint átlagosan.
Kieső kapacitások a térségben
A térség magas árait részben a kieső kapacitások is magyarázzák. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előző heti piaci összefoglalója is magas hazai árakról ír; ezek magyarázata részben a Paksi Atomerőmű részleges karbantartása, a Mátrai Erőmű műszaki zavarai, valamint a romániai és a bolgár atomerőművi kapacitások részleges rendelkezésre állása. A régióban ezen felül mélypontra süllyedt a vízerőművi termelés, Romániában az átlagosnál sokkal kevesebb áramot adtak a szélerőművek, viszont megdrágult a fosszilis erőművek által vásárolt gáz és szén. A magyar–német tőzsdei árak különbségét a cseh–szlovák és egy Szlovákián belüli kapacitásszűkület is növelte; azon a héten Magyarország minden szomszédjával szemben jelentős nettó importőri pozícióba került. A Paksi Atomerőmű hétfőn háromnegyed teljesítménnyel, két egész és két félblokkal termelt.
Októbertől külföldi versenytársak a kiegyenlítő energia piacán
Októbertől új szegmens, a kiegyenlítő energia hazai piaca is megnyílt a külföldi versenytársak előtt. A változás növeli a versenyt azon cégek között, amelyek a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásához szükséges terméket kínálják, a verseny pedig az ár csökkenését ígéri. A fentiek alapján ugyanakkor kérdéses, hogy a piacösszekapcsolásnak ez a része valóban segít-e majd az áresésben.
