Az AfD gyökeresen átalakítaná az Európai Uniót
A német AfD megszüntetné az Európai Parlament közvetlen választását, csökkentené az Európai Bizottság szerepét, és lehetővé tenné Berlin számára, hogy kimaradjon a közös uniós politikákból – derül ki a párt szakpolitikai programjából, amelyet a párt vezetője, Alice Weidel szerdán mutat be az Európai Parlamentben.
A dokumentum szerint a párt kezdetben nem törekedne az EU-ból vagy az euróövezetből való kilépésre. Ehelyett újra kívánja tárgyalni az uniós szerződéseket, és csökkentené az EU hatásköreit, intézményeit és költségvetését. Weidel szerdán délután egy „Új megállapodás Európának” című rendezvényen ismerteti a stratégiát.
Nemzeti parlamentek vennék át a döntéshozatalt
A párt a közvetlen európai parlamenti választásokat a nemzeti parlamentek által delegált képviselőkkel váltaná fel, az Európai Bizottság szerepét kizárólag adminisztratív feladatokra korlátozná, a döntéshozatalt pedig a nemzeti fővárosokhoz helyezné vissza. Emellett az EU legfelsőbb bíróságát egy választottbírósági testülettel váltaná fel.
A terv az uniós költségvetés jelentős csökkentését és felső korlátjának rögzítését, a létszám befagyasztását, valamint uniós ügynökségek megszüntetését irányozza elő. Az AfD vétójogát arra használná, hogy megszüntesse a hozzáadottérték-adóból és a műanyagokra kivetett adóból származó uniós bevételeket, továbbá azzal fenyegetne, hogy leállítja Berlin hozzájárulását a közös költségvetéshez a követelt reformok kikényszerítése érdekében.
„Ha Brüsszel elutasítja a reform útját, ezt a vétót arra fogjuk használni, hogy megakadályozzuk a jövőbeni uniós finanszírozási jogszabályok elfogadását, és drasztikusan csökkentsük Németország hozzájárulását” – áll az AfD tervében.
Mentességet kérnének több szabály alól
Az AfD azt is szeretné, ha a nagyobb euróövezeti gazdaságok nagyobb szavazati súlyt kapnának az Európai Központi Bankban, ezzel Németországnak nagyobb beleszólást biztosítva a monetáris politikába, valamint elutasítaná a digitális eurót. A párt szerint Berlinnek mentességet kellene kérnie az uniós migrációs, adózási, szociálpolitikai, védelmi és közös hitelfelvételi szabályok alól. Ha nem törlik el az EU zöldpolitikáit, és nem történnek érdemi változások az ipar-, mezőgazdasági és pénzügyi politikában, akkor ezeken a területeken is mentességet kérnének.
A dokumentum 2029-et – amikor a következő európai parlamenti és német szövetségi választásokat tartják – jelöli meg a reformok megkezdésének időpontjaként. „2029-ben valósággá válhat valami, amiben alig mertünk reménykedni: elérhető közelségbe kerülhet egy hazafias, jobboldali többség az Európai Parlamentben.” Ha a reformok kudarcot vallanak, az AfD népszavazást kezdeményezne Németország EU-tagságáról.
A múlt héten Marine Le Pen ismertette Brüsszelben azt a tervét, amelyet az EU-val kapcsolatban követne, ha francia elnök lenne. Megígérte, hogy hatalomra kerülése esetén felére csökkenti Franciaország uniós költségvetési hozzájárulását, és az Európai Bizottságot a tagállamok szolgálatában álló „titkársággá” alakítaná.
