Brutális összegeket fizet az OpenAI Londonban: egy dolgozóra átlagosan évente egymilliárd forint jut, miközben veszteséges az AI-óriás
Egészen döbbenetes összegeket fizet londoni dolgozóinak az OpenAI: a brit leányvállalatnál fejenként átlagosan 2,3 millió fontnyi bér és részvényjuttatás jutott egy alkalmazottra. Még furcsább, hogy a londoni cég közben nyereséget is termelt, miközben maga az OpenAI továbbra is milliárdos veszteségeket halmoz fel.
Premier League-szintű fizetéseket oszt Londonban az OpenAI: a ChatGPT mögött álló vállalat brit leánycégének 110 dolgozójára tavaly összesen 258 millió font személyi költség jutott. Ez fejenként átlagosan 2,3 millió font, vagyis mai árfolyamon közel egymilliárd forint. Még érdekesebb, hogy az OpenAI UK Ltd. közben 20,3 millió fontos adózott nyereséget is kimutatott – miközben maga az OpenAI világszerte továbbra is óriási összegeket éget el. Ez azonban csak egy látszólagos ellentmondás: a londoni cég profitja egészen más módon keletkezik, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
A brit leányvállalat beszámolója szerint 2025-ben 293 millió fontra nőtt az árbevétel, szemben az egy évvel korábbi 79,2 millió fonttal. Adózás előtt 31,7 millió font profitot ért el, amelyből 11,4 millió font adó levonása után maradt 20,3 millió font. Csakhogy ezt a 293 millió fontot nem úgy kell elképzelni, mintha brit ChatGPT-előfizetők és vállalati ügyfelek ennyi pénzt fizettek volna közvetlenül a londoni cégnek.
Az OpenAI gyakorlatilag saját magának fizet Londonban
Az OpenAI UK úgynevezett cost-plus, vagyis költség plusz haszonkulcs alapú elszámolással működik a vállalatcsoporton belül. A brit társaság kutatási, fejlesztési és más szolgáltatásokat végez az amerikai anyavállalat számára, az OpenAI pedig megtéríti ezek költségét, majd ezen felül egy meghatározott profitmarzsot is fizet a brit leányvállalatnak. Leegyszerűsítve: ha a londoni iroda bérekre, kutatásra és működésre száz fontot elkölt, az amerikai központ nem száz fontot térít meg neki, hanem ennél valamivel többet. A különbözetből képződik a brit társaság eredménye.
Ez azért fontos, mert így a londoni leányvállalat akkor is nyereséges lehet, ha az egész OpenAI-csoport közben veszteséges. Sőt, bizonyos határig minél nagyobb a brit működés költsége, annál nagyobb lehet az a bevétel is, amelyet az anyavállalat a költségek megtérítésére átutal. A brit profit tehát nem azt bizonyítja, hogy az OpenAI mesterségesintelligencia-üzlete már egészében nyereséges, hanem elsősorban a csoporton belüli elszámolási struktúrát tükrözi.
Nem minden dolgozó visz haza egymilliárd forintot
Kicsit félrevezető lehet a 2,3 millió fontos átlagos dolgozói kereset is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mind a 110 alkalmazott ekkora összeget kapott fizetésként. A teljes, mintegy 258 millió fontos személyi költségből 87,4 millió font volt tényleges bér és fizetés, míg 167,8 millió font részvényalapú juttatásként jelent meg a könyvekben. További mintegy 2,8 millió fontot nyugdíj-hozzájárulások és egyéb juttatások tettek ki.
Az átlagot jelentősen felfelé húzhatják a legjobban fizetett kutatók és mérnökök. Az OpenAI és riválisai közötti tehetségháborúban éppen a legjobb AI-kutatókért folyik a legkeményebb verseny, ezért a vezető szakemberek rendkívül nagy, sokszor részvényekre épülő csomagokat kaphatnak. A londoni bázis jelentősége közben gyorsan nő. Az átlagos létszám egyetlen év alatt 55-ről 110 főre emelkedett, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg pedig 48,2 millió fontról 117,8 millió fontra nőtt.
Mindez egészen más képet mutat, ha a teljes vállalatot nézzük. A pénzügyi adatok szerint az OpenAI 2025-ben 13 milliárd dolláros bevétel mellett mintegy 34 milliárd dollárt költött. A működési veszteség a nem készpénzes tételeket kiszűrve is körülbelül 8 milliárd dollár volt.
A költekezés pedig még messze nem érte el a csúcsát. Az OpenAI saját előrejelzése szerint 2026 és 2030 között 278 milliárd dolláros negatív szabad cash flow is összejöhet, miközben számítási kapacitásra és infrastruktúrára több százmilliárd dollárt fordítanának.
